A tavalyival ellentétben most jó ára van az alamának
A szabadkai homokvidéken termő alma legnagyobb felvásárlója jelenleg Oroszország. Tavaly nemcsak nálunk, hanem egész Európában is sok alma termett, ezért jelentősen alacsonyabb áron lehetett eladni azt, és a vevők ki is használták a lehetőséget, hogy válogassanak és csak a legszebb, legegészségesebb almákat vásárolták fel, jó néhány kistermelő viszont a mai napig nem kapta meg a pénzét.
Idén az időjárási viszonyok miatt sokkal kevesebb alma termett, ezért a kereslet is nagyobb iránta és az ára is magasabb. Míg a tavalyi termés nagy részét egyszerűen kidobták, vagy újra beleszántották a földekbe, idén a gazdák arra számítanak, hogy erre nem kerül sor, hiszen legutóbb nagy veszteségekkel kellett szembenézniük.
A palicsi Gajdács család is almatermeléssel foglalkozik, de tavaly a húsz tonna almából hatot kénytelenek voltak kiönteni.
– Nehéz volt az év, pénz se nagyon volt, az újratermelés viszont rögtön kezdődik. Vitték az oroszok az almát, de nagyon válogattak, és sok első osztályú alma másod- és harmadosztályú lett, és azt rögtön olcsóbban lehet csak eladni. Nekünk szerencsénk volt, mert megkaptuk tőlük a pénzünket, bár mások még mindig tartoznak nekünk, de hallottuk, hogy sokan nagyot buktak. Idén még nem vásároltak nálunk az oroszok, de igazából nekünk mindegy, ki veszi meg az almát, ha kifizeti, mert pénz nélkül tönkremegy a gazdaság – mondta Gajdács Mária.
Tavaly februárban a mezőgazdasági minisztérium és Oroszország aláírt egy megállapodást arról, milyen vegyszerekkel permetezett gyümölcsöt vesznek át, a kistermelőket azonban erről nem értesítették. Egyesek szerint ez szándékos volt, hogy az állam ilyen módon hozzon kiváltságos helyzetbe néhány hazai nagytermelőt. Állítólag az oroszok az egyik nagytermelőtől háromszáz vagon almát vettek meg 45 dináros áron, a kistermelőknek csak 10-15 dinárt fizettek ugyanazért. Mivel az orosz vevők az elmúlt években rendszeresen kifizették a megvásárolt almát, a kistermelők váltó ellenében is megpakolták a teherautókat, sőt örültek, hogy egyáltalán eladhatják az almát. Arra viszont nem számítottak, hogy a mai napig nem fizetik ki őket, ami egyeseknek több tízezer eurós veszteséget jelentett. Már önmagában a fizetési mód is sok kívánnivalót hagyott maga után, ugyanis a pénz útját nem lehetett lekövetni, mivel nem átutalással, hanem készpénzben fizettek a termelőknek.
– Idén is hasonlóan bizonytalanul indult a felvásárlás, a vevők újabb és újabb halasztásokat kértek és ígérgettek, de végül négy hét után kifizették a termelőket. Szabadkán van egy orosz tulajdonban lévő cég, jelenleg ez végzi a felvásárlást, és eddig nem volt gond, de akik korábban rendszeresen vitték az almát és végül nem fizettek, azok is évekig megbízható vevők voltak. A szabadkai homokvidékről a számítások szerint 450 ezer euró értékű almát vittek el, amit nem fizettek ki. Most viszont szigorítottak a megfizettetésen, a vevőnek letétbe kell helyezni a banknál az összeget, és amikor felpakolják az almát, a pénzt átutalják a termelőnek – mondta Puha Gábor, az Észak-vajdasági Földműves Egyesület elnöke. Mint mondta, pontosan a tavaly történtek miatt az egyesület csak a közvetítő szerepét meri magára vállalni, az ügyletek kereskedelmi részét nem akarják intézni.
– Idén átlagos termés volt, de a tavalyihoz mérten mintegy negyven százalékkal kevesebb alma lett. Ebben az évben rengeteg eső esett, de nálunk a termés háromnegyedét sikerült megvédeni a gombabetegségekkel szemben. Igaz, jóval több a másodosztályú, vagyis az ipari alma, mint az előző években, de nagy a kereslet is. Az oroszok 35 eurócentet is fizetnek az Idaredért, de 45 eurócentért viszik a többit, például a Jonagoldot, a zöld almát vagy a sárga és piros Delicious-t. Az utóbbi időben pedig ilyen jó ár nem volt, sőt tavasszal várható, hogy az alma ára 100 dinár fölött lesz. Sajnos bármikor előfordulhat újra, hogy tonnaszámra dobják ki az almát, ahogy azt tették a tavalyi terméssel, ez mind az időjárástól függ, de azt, hogy nem fizettek a termelőknek, a gazdasági válsággal magyarázták.
Az ipari alma eladhatatlan. A kínai almasűrítmény sokkal olcsóbb, mint a hazai feldolgozása.
Oroszország a legnagyobb és szinte az egyetlen felvásárló, az Európai Unió ebből a szempontból most még a jövő piaca. Ami viszont a hazai piacot illeti, az egyik legnagyobb gond, hogy a kínai almasűrítmény dömpingáron érkezik Szerbiába, s nem érdemes az almafeldolgozással bajlódni, így idén is csak külföldön értékesítettek valamennyi ipari almát, és tovább nehezíti a termelők helyzetét a rosszul megoldott állami támogatás – vázolta a helyzetet Puha.
Az elnök szerint ennek a régiónak a gyümölcstermesztés és a konyhakerti növények termesztése a nagy esélye, ezért ezt kellene modernizálni. Viszont ahhoz, hogy kifizetődjön a befektetés, három és fél vagon alma helyett hét-nyolc vagont kellene termelni egy hektáron. Persze, ez attól is függ, milyen lesz az év, van-e rá kereslet és mennyit kínálnak érte.
– Kellene egy másfajta szerveződés a termelők részéről, nagy raktárakra, csomagolókra lenne szükség és persze jó lenne, ha a Szerbiában működő nagy üzletláncok tőlünk vásárolnának. Nagyon szétdarabolódott ez az egész, ha közösen dolgoznának és lépnének fel a termelők, könnyebb dolguk lenne. Én ebben látom a megoldást, mert az egyesület nem sokat tud tenni a termelők védelmében, sajnos nincsenek eszközei, hogy megvédje a jogaikat – mondta az elnök.
