Nincs szükség a régi épületek megerősítésére a földrengés veszély miatt (Fotó: Molnár Edvárd)
Váratlan és sokkoló volt a Kraljevo közelében történt 5,4-es erősségű földrengés, mely nemcsak tetemes anyagi kárt okozott, hanem emberi életet is követelt. Bár az elmúlt száz évben nem volt komolyabb földrengés, a kraljevóihoz hasonló erejű Vajdaságban is bármikor előfordulhat, s ahogy az ottani épületek megrongálódtak, összedőltek, úgy Szabadka épületei sincsenek teljes biztonságban.
A tizenkét szintes Mercalli-skála szerint Szerbiában legfeljebb 7-9-es szintű földrengés fordulhat elő. Bár a síkságon sokkal kevesebb földrengés észlelhető, egy ugyanilyen erősségű földrengés nálunk is bármikor megtörténhet. Vajdaság a nyolcas zónában helyezkedik el, ami a Richter-skálán 5,5-6-os erősségű földrengésnek felel meg. Ha az épületek kivitelezése megfelelő, egy ekkora földrengés sem tehet kárt az objektumokban, ám csak akkor derül fény rá, hogy az építészek valóban jól dolgoztak-e, amikor a föld lemezei megmozdulnak.
Dr. Milan Kekanović, a szabadkai Építőmérnöki Kar professzora szerint az elmúlt huszonöt évben emelt kraljevói épületeken keletkezett károk emberi mulasztás eredményei.
– Ebben a régióban is bármikor előfordulhat földrengés, ezért ennek megfelelően kell építkeznünk. Ha a terveket az előírásoknak megfelelően dolgozzák ki, amibe beletartoznak a szeizmikus számítások is, és a kivitelezésben is ehhez tartják magukat, nem keletkezhet komolyabb kár az épületekben. A legnagyobb baj, hogy hiába vannak meghatározott előírásaink a nyolcvanas évektől kezdve, előfordult, hogy azokat nem mindig tartották be. Ha szigorúbb ellenőrzés mellett folyna a tervek kidolgozása és kivitelezése, az épületek is sokkal biztonságosabbak lennének. Aki pedig mindezért felelős, az a tervező, a múszaki ellenőr, a kivitelező és a felügyeletet végzők. Az államnak kellene itt erélyesebben fellépnie. Feltételezhető persze, hogy minden építkezés az előírásokkal összhangban történik, de sajnos legtöbbször már a tervdokumentáció megfelelő ellenőrzésére sem kerül sor, és a kivitelezési folyamatot sem kísérik figyelemmel, ahol takarékossági okokból kispórolhatják az építőanyagot vagy nem megfelelően végzik el a munkát. A műszaki átvétel pedig inkább csak vizuális formában történik, mert nem látszik, mi van a falakon belül. Ennek ellenére mégis azt mondanám, hogy a szabadkai épületek és lakóházak nagy része biztonságos, mert az előírásoknak megfelelően épült – mondja a professzor.
Az öregebb épületek megsérülhetnek egy földrengés során, mert szerkezetük esetleg nem megfelelő vagy elöregedtek az épületanyagok, ugyanakkor a régi idők építészei is gondoltak a földrengésre és a kő- vagy agyagépületek esetében is törekedtek a megfelelő merevítésre, és faoszlopokat alkalmaztak a ma használt betonoszlopok és vasbetonszerkezet helyett. A vajdasági építészetre azonban kevésbé jellemző a vasbetonszerkezet alkalmazása, mert a szeizmikus aktivitás is kisebb, viszont így sokkal drágábbá teszi a kivitelezést. Ezek az épületek viszont nagyobb eséllyel sérülhetnek egy földrengés során, állítja a professzor.
Szabadka öregebb épületeit azonban meg lehet védeni, erősíteni például egy új építési rendszerrel, az úgynevezett stiro-fert szerkezettel, amit maga a professzor talált fel. Ez a speciális szerkezet könnyű, de erős, elnyeli a rezgéseket, megfelelően merevíti az épületet, és többek között remek hőszigetelő anyag is.
Vass Géza, a szabadkai székhelyű Községközi Műemlékvédelmi Intézet igazgatója szerint viszont maga a földrengés kisebb anyagi kárt jelentene, mint az azok megerősítésére, biztonságosabbá tételére fordított munka, ezért nem tudja elképzelni, hogy a védelem alatt álló épületeken esetleg ilyen beavatkozásokat végeznének, mert túl drága lenne.
– A Szabadka központjában álló épületek többsége az 1900-as évek elején épült, tehát átlagban százévesek. Ezeknek a védett épületeknek jó az alapozása, statikailag erősek, nem spórolták ki az anyagot, és legtöbbje földszintes vagy egy emelettel rendelkezik, s ugye minél alacsonyabb egy épület, annál stabilabb. Szerintem egy földrengésnek nem kellene komolyabb kárt tennie ezekben az épületekben, hacsak nem erős földrengésről van szó, mert akkor a legjobban felépített objektum is összedől. A legveszélyeztetettebb a Szent Teréz-székesegyház, amin már az 1800-as évek második felében egy komoly repedés keletkezett, hiszen süllyed az egyik része. Egy nagyobb földrengés valószínűleg komoly kárt tenne az épületben, össze is dőlhet.
Mint azt Vass elmondta, abban az esetben, ha egy földrengés következtében a védett épületek megrongálódnának vagy összedőlnének, a róluk készült tervek, dokumentumok és fényképek alapján ugyanúgy helyreállítanák vagy visszaépítenék őket, így azok továbbra is a város ékességei maradnának.
