A kapcsolattartás emlékei

(Az illusztrációkat a zentai Városi Múzeum gyűjteményéből válogattuk.)

Sok vita folyik arról, mikor jelentek meg az üdvözlőlapok, de az biztos, hogy az intézményes elterjedése a 19. század második felére tehető – mondjaPejin Attila történész, a zentai Városi Múzeum igazgatója. Arról beszélgettünk vele, mióta küldünk egymásnak üdvözlőlapot, miért fontos az üdvözletküldés, postai úton vagy interneten tegyük-e, és vajon a világháló kiszorítja-e a hagyományos levélváltást.

Mióta része az üdvözletküldés az ünnepi készülődésnek?

– A levelezőlapok korai történetéről Petercsák Tivadar 1994-ben Miskolcon megjelent könyvéből, A képes levelezőlap története című kiadványból tudunk sok mindent. Az első postai levelezőlapot az Osztrák–Magyar Monarchia postaszolgálata adta ki 1869. október 1-jén. Ez még csak szűz levelezőlap volt, illusztrációk nélkül, de nagy újításnak számított, mert nagyon olcsó volt. Néhány mondat megírására szolgált, nem lehetett intim dolgokat ráírni, de bizonyos üdvözletek küldésére, mint a jól vagyok, te hogy vagy? alkalmas volt, és segítette az emberek egymás közötti kommunikációját. Az, hogy kik adtak ki először illusztrációval ellátott levelezőlapokat, kérdéses, de szerb vonatkozása is van. Természetesen mindenki esküszik a saját elsőbbségére, de az tény, hogy az 1890-es évekig elterjedőben volt már minden válfaja. Ez nem véletlen, hiszen ez a polgári miliő része volt, a családi albumok mellett megjelentek a képes levelezőlapok albumai is. Az üdvözlőlapok különböző válfajai és a városmotívumokkal illusztrált képes levelezőlapok nagyjából egy időben jelentek meg. A módosabbak ekkor kezdenek fürdőhelyekre meg ide-oda utazgatni, megindul a turizmus, és megkezdődik a munkaerő-vándorlás a faluról a városba. Pest ekkor, az 1870-es évek után kezdi felszippantani a vidéket. Családok hullanak szét, megindul a kivándorlás Amerikába, így az üdvözlőlapok a falunak és a városnak is jól jönnek. A levelezőlapokat az emberek gyűjtötték, albumokba rakták, és a vendégeknek a családi fotóalbumokkal együtt ezeket a gyűjteményeket is megmutatták. Fontos volt, hogy kitől és honnan kapták, az társadalmi rangot is jelentett, hogy kivel váltottak néhány szavas üdvözlőlapot. Közben fejlődött a nyomdatechnika, és egyre tetszetősebb képes levelezőlapok jelentek meg. Az újévi és a karácsonyi üdvözlőlapok saját motívumkincsükkel és ábrázolási módjukkal alkalmi levelezőlapok. Találunk közöttük művészi kivitelezésűt is, de mivel a levelezőlap az olcsósága miatt a tömeget szolgálta, sok esetben találunk giccsbe hajló motívumokat.

Száz év… Magány… 1910 Drága szeretteim! Most, hogy közeleg a mi urunk, Jézus Krisztus születésének napja, szívem teljes melegével kívánok nektek is békés, áldott és meghitt ünnepeket. Áldott legyen az ő neve, aki megváltott mindannyiunkat a világ bűneitől, és a mindenható Atyaisten áldása kísérjen benneteket is utatokon, drágáim, bárhová is vessen bennünket a sors. A királyok méltósága, az angyalok tisztasága, a pásztorok egyszerűsége ragyogja be a karácsonyotokat és adjon erőt az új esztendőhöz is. 1960 Kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új esztendőt kívánunk az egész családnak. 2010 – Helló! – Hy! – Mizu? – Semmi. És te? – Semmi xtra. Ja: Merry Xmas! – Thx. Neked is. – – KÓKAI Péter ( )

Kezdetben volt rá példa, hogy a karácsonyi és az újévi üdvözlőlapokat külön készítették és külön küldték, de idővel a két ünnepet összekapcsolták. Mégis elmondható, hogy voltak kimondottan karácsonyi és kimondottan újévi motívumok. A karácsonyi motívumok a betlehem, a háromkirályok, a kis Jézus, a jászol stb. Az új esztendőtől az emberek akkor is sokat vártak (akárcsak most), ezért szerencsehozó motívumok kerültek a képeslapokra, mint a patkó, a malac és a kéményseprő. A képeslapokon megjelent a Mikulás is, ami egyszer csak politikai okok miatt Télapó lett, ugyanis nem volt ildomos egy szentről megemlékezni. A világháborúk idején különösen nagy forgalma volt a levelezőlapoknak, hiszen akkor családok szakadtak szét, és így értekeztek.

Az internettel mintha kiszorulnának az életünkből az írott képes levelezőlapok.

– Az emberek talán egy kicsit lusták is arra, hogy levelet vagy néhány sor üdvözletet írjanak. A karácsonyi üdvözletírás szertartás volt. Megvettük a képeslapokat, személyre szabottan válogattunk, ez az ünnepi készülődés része volt. A családon belüli és a rokoni kapcsolatokról sokat elárul, hogy kinek írunk, hiszen a karácsony és a húsvét olyan ünnep, melyről úgy érezzük, az összetartást erősíti. Az üdvözőszövegek rendszerint sablonosak, leginkább kellemes karácsonyt és boldog új évet kívánunk. Érdemes lenne tanulmányozni azokat az üdvözleteket, melyek ettől eltérőek, tartalmasabbak. Az, hogy manapság sokan interneten küldenek üdvözletet, nem biztos, hogy rosszabb, mint a postai levelezés, csak más. Ha mi ugyanolyan odaadással, rituálisan készülünk egy üdvözlőlapot elküldeni az interneten, akkor az valószínűleg nem veszít a szertartásosságából. Ha nem körlevelet küldünk egy csatolt sablonnal, hanem kihasználjuk a számítógép adta lehetőségeket, és saját üdvözlőlapot készítünk valakinek, az szerintem felér egy karácsonyi ajándékkal. Ahogy egy mondatnyi üdvözletet postán elküldeni társadalmi jelenség volt, úgy az internetes formája is az. Egyelőre nem tudjuk, hogy ez az üdvözlési mód jobban elidegenít-e bennünket egymástól, vagy sem. Magát a levelezést az internet biztosan elősegíti, mert akik régen lusta levélírók voltak, azok könnyebben válaszolnak a levelekre, könnyebben írnak egy-egy üzenetet, de hogy ez a műfaj mennyire szegényedik el, vagy mennyire gazdagodik, azt nem tudhatjuk. Jó lenne, ha az összetartó erő megmaradna. Mindegy, hogy nyomtatott formában vagy interneten történik az üdvözletek váltása, az biztos, hogy közösség-összetartó ereje van.

Lehet, hogy a jövőben postai úton csak nosztalgiából küldünk képeslapot?

– Ez olyan kérdés, mint az, hogy elektronikus módon, könyvolvasóval olvassunk-e könyvet, vagy vegyünk a kezünkbe egy hagyományos, nyomtatott kötetet. Ez nem nosztalgia, hanem hozzáállás kérdése. Van, akinek fontos, hogy érezze egy könyvön a nyomdafesték szagát, és van, akinek ez nem számít. A képes levelezőlapokkal is ez a helyzet. Van, aki örömét leli abban, hogy megveszi, megírja, feladja őket, és van, akinek ez nem számít. Az azonban biztos, hogy annak mindenki örül, ha a postaládájában képes levelezőlapot talál, és nem telefonszámlát. Ha elhagyjuk a képes levelezőlapok küldését, a végén tényleg csak a számlák kerülnek a postaládába, és az nagyon lehangoló lesz.

Zenta környékén készítettek-e karácsonyi képeslapokat?

– Én úgy tudom, hogy a zentai nyomdákban ilyeneket nem csináltak, de zentai motívumokat ábrázolókból több sorozat is készült annak idején, egészen az ötvenes évekig, akkor nagy nyomdák és a turisztikai kiadók vették át ezt a szerepet. Magyarországon is az 1890-es végén kezdik nyomtatni a magyar nyelvű karácsonyi és újévi üdvözlőlapokat, addig csak az osztrák nyomdák foglalkoztak ezzel.

– A Városi Múzeumnak van-e karácsonyiüdvözlőlap-gyűjteménye?

– A képeslapgyűjtemények mindig magángyűjteményként kerülnek a múzeumba, a mienk is egy személytől származik. Valószínűleg azért sincs karácsonyiüdvözlőlap-gyűjteményünk, mert azok bensőségesek, emlékei a családi, rokoni, baráti kapcsolattartásnak, és az emberek nehezen válnak meg tőlük.