Habár az Oktatási Minisztérium kötelezővé tette a tanárok és a tanítók számára a folyamatos szakképesítést, aminek értelmében a tanároknak és a tanítóknak öt év alatt 100 olyan órát kell(ene) lehallgatniuk, amelyek szakmai tapasztalatot nyújtanak a számukra, nem adottak a körülmények ahhoz, hogy minden tanár összegyűjtse a megszabott 100 pontot. Ugyanis egyes tantárgyakból egyáltalán nem szerveznek továbbképzést.
– Az önkormányzatoknak kötelességük támogatni a pedagógusok szakmai továbbképzését. A középiskolák számára a szabadkai költségvetésből 2 millió 297 ezer dinárt különítettünk el erre a célra, amit elosztottunk az iskolák között úgy, hogy figyelembe vettük az alkalmazottak számát. Míg az általános iskolákra megközelítőleg 12 millió dinárt különítettük el – hallottuk Slobodan Čampragtól, a szabadkai Városi Tanács oktatással megbízott tagjától, aki hozzátette: – Minden évben megjelenik az akkreditált szemináriumokat tartalmazó katalógus. Ezeknek az előadásoknak a lehallgatása után a tanárok és a tanítók egy meghatározott pontot kapnak, ami a licenchez, tehát a munkaengedélyhez szükséges. Az előírások szerint öt év alatt 100 pontot kell összegyűjteni. Az idén jár le ez az ötéves periódus – mondta. Rámutatott, hogy sajnos egyes tantárgyak oktatói nem tudják összegyűjteni a szükséges pontszámot bizonyos objektív és szubjektív okok miatt.
– Még amikor a szabadkai gimnázium igazgatója voltam, mielőtt lejárt volna a megszabott ötéves periódus, elővettük a tanárok személyes adatlapját, hogy megnézzük, kinek hány órája van. Az információkat kifüggesztettük a táblára, hogy a tanárok figyelemmel tudják követni saját kötelezettségeiket. Voltak olyan tanárok, akiknek háromszáz, míg másoknak egy lehallgatott órájuk sem volt. Ennek viszont objektív és szubjektív okai is vannak. Például szociológiából három év alatt egy szemináriumot sem tartottak – mondta a tanácsos. Megtudtuk, a kétnapos szeminárium 25 ezer dinárba kerül, ezért tartják érdemesnek, a továbbképzéseket helyben megszervezni.
– Arra pályázunk, hogy Szabadka regionális oktatásügyi központ legyen. Az erre kialakított termekbe hívnánk mi előadókat, és jelentős pénzösszegeket tudnánk megtakarítani, illetve a környező településekről is hozzánk jöhetnének a tanárok, így nem kellene egész Újvidékre, Belgrádba vagy Nišbe utazni. Szabadka, Zombor, Hódság, Apatin, Topolya, Kishegyes a szakképesítésekre összesen 52 millió dinárt különít el. Miért nem jöhetne ez az összeg Szabadkára? Illetve Szabadkán három nyelven folyik az oktatás, így olyan központot képzeltünk el, ahol három nyelven folyna a képzés – emelte ki Slobodan Čamprag.
A pályázathoz szükséges dokumentációt most készítik elő. Amennyiben a városnak már van erre a célra saját épülete, akkor az Oktatási Minisztérium a szükséges pénzösszegek kétharmadát biztosítaná. Építés esetén viszont a városnak kellene a szükséges pénzösszeg kétharmadát állnia.
A folyamatos képzéseket a tanárok is fontosnak és szükségesnek tartják.
Miklós Melinda középiskolai angoltanár elmondta, hogy a szemináriumokon való részvétellel tudnak lépést tartani az újdonságokkal, a technológiai változásokkal.
– Új eszközöket vezetnek be az oktatásban. Megjelent az oktatásban az interaktív fehér tábla, aminek köszönhetően az óratartás számítógép segítségével történik – hallottuk Miklós Melindától, aki hozzátette, hogy ez az új eszköz az ő iskolájukban már jövőre megjelenik, de tudomása szerint a szabadkai Egészségügyi Középiskolában is megvannak ezek az eszközök. A használatát egyedül az nehezíti, hogy szoftverek kellenek hozzá, a tanárok pedig nem annyira képzettek, hogy saját szoftvereket írjanak a tantárgyukhoz.
Ő kéthavonta egyszer vesz részt egy-egy szemináriumon, ám ezek nem mindegyike akkreditált, és saját költségvetését terheli. A legközelebbi akkreditált szeminárium az angol nyelvtanárok számára pedig május végén lesz, az ELTA szervezésében Újvidéken, ami évről évre egyre látogatottabb.
Nataša Bašić Palković szaktantárgyakat tanít egy középiskolában. Tudomása szerint azokból a tantárgyakból, amit tanít a vám- és a pénzügyi, valamint az idegenforgalmi technikus szakon nem szerveznek képzéseket.
– Nekünk, akik magán középiskolában tanítunk, nem egy, hanem több szaktantárgyat kell tanítanunk, nem felelne meg csupán egy tantárgyból képzésekre járni, így általános képzéseken veszünk részt – mondta Nataša Bašić Palković. Hozzátette még, hogy a közgazdasági középiskolában az Európai Unió előírásai szerint szeretnének dolgozni, így egy új rendszert terveznek kialakítani, ami új tantárgyak bevezetését teszi lehetővé. A tanároknak, akik ezeket a tantárgyakat tanítják majd, képzésen kell átesniük. Ám ezeket a képzéseket is csupán a tanárok szűk körének szervezik.
