2024. július 19., péntek

A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban dolgozókért

Vajdaság Agrárpártjának már megközelítőleg húsz helyi szervezete alakult meg
(Illusztráció)Szabadkán április közepén alakult meg Vajdaság Agrárpártja, amihez a motivációt a jelenlegi hatalmon levő pártok mezőgazdaság iránti érdektelensége szolgáltatta. Mint azt Blaško Kopilovićtól, a Vajdaság Agrárpártjának elnökétől megtudtuk, elsősorban a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban dolgozók érdekeit tartják szem előtt, hiszen mezőgazdaság nincs feldolgozóipar nélkül.

– A Vajdaság Agrárpártja új ötletnek tűnik, viszont már rég óta létezik, különböző formában szerveződött a mezőgazdaság, de még soha nem volt ennyire összehangolt. A programjaink és a javaslataink túlhaladták a termelők érdekeit. Az elmúlt néhány évben számos egyesület alakult, több, mint száz aktív mezőgazdasági egyesület működik kisebb-nagyobb sikerrel, de a kulcsfontosságú problémákat nem tudják megoldani. Ezek a problémák közé tartozik, hogy a mezőgazdaságnak nincs megfelelő helye a társadalomban, illetve a mezőgazdaság, valamint a falvak fejlődésben visszamaradtak. Ezek a dolgok serkentettek minket arra, hogy politikailag szerveződjünk, és hogy így minden egyesület célja, a mezőgazdasági termelők követelései közelebb lehessenek a megvalósuláshoz – emelte ki Blaško Kopilović, majd hozzátette, hogy elsődleges céljuk ezzel az új párttal a köztársasági és a tartományi költségvetésre való nyomásgyakorlás, valamint a helyi struktúrákra való kihatás.

– Hatalmas összegekre lehet számítani önkormányzati és köztársasági szinten az állami földterületek bérbeadásából. Az állami költségvetést 40–50 százalékában a mezőgazdaságban dolgozók töltik meg, és csupán 3 százalékát kapják vissza a Mezőgazdasági Minisztériumon keresztül. Mi minden minisztert támogatni fogunk, aki lépéseket tesz majd a mezőgazdaság fejlesztéséért. Szerbiában már évek óta készül a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló stratégia, azt viszont soha nem hallottam, hogy kikérték volna legalább egy mezőgazdász véleményét erről, de még mindig nem késő. A másik dolog pedig, előttünk áll az Európai Unió, amivel csak ijesztgetnek minket. De kérem, mi már évek óta ismerjük az uniót és ők is minket. Az Ezerjó bort 1905-ben ezekről a területekről szállították az angol és a francia királyok udvarába. Innen vitték egész Európába a libákat és a pulykákat. Illetve itt termett a legédesebb gyümölcs és zöldségféle az egész kontinensen. Vagyis nem vagyunk mi olyan ostobák, hogy ne tudjuk ezt folytatni. De be kell bizonyítanunk Európának, hogy nem vagyunk elmaradott közösség, illetve arra is rá kell mutatni a helyi hatalmaknál, hogy a pénzügyi alapokat át kell engedni azoknak, akik mezőgazdasággal foglalkoznak – mutatott rá a párt elnöke. Elmondta továbbá, hogy nagyon fontosnak tartja, hogy az államvezetés figyelembe vegye az ország területi különlegességeit, és így a vajdasági kérdésekben a vajdasági mezőgazdászok, a dél-szerbiai kérdésekben pedig az ő képviselőik dönthessenek, mert mint arra Blaško Kopilović rámutatott, teljesen más az ipari termelésben dolgozni, mint amilyen a hegyvidéki, illetve legelői állattenyésztés.

Elmondta továbbá, hogy két irányban gondolkodnak. Egyrészt fel szeretnék venni a kapcsolatot az Európai Unióban működő agrárpártokkal, hogy segítséget kapjanak az EU-követelmények teljesítésében. Másrészről pedig a szerbiai hatalom tudtára szeretnék adni, hogy a Hágai Törvényszékkel való egyet nem értés nem akadályozhatja a mezőgazdaság fejlődését.

Várhatóan a Szerbiai Egyesült Parasztpárt ülésére mennek majd május 8-án, hogy az együttműködésről tárgyaljanak.

– Jelenleg a Vajdaság Agrárpártjának központja Szabadkán van. Megközelítőleg 20 helyi szervezetünk alakult. Megalakulásunk időpontjában mintegy 240-en voltak jelen, de azóta már több tagunk van, hogy hányan, azt nem tudom pontosan megmondani. A célcsoportunk nem csak a mezőgazdászok, hanem az élelmiszeriparban dolgozók is, ugyanis a gazdák nem csak maguknak termelnek. Éppen ezért nem szabad csak a mezőgazdasági termelőket képviselni, hanem figyelembe kell venni az élelmiszeriparban dolgozók helyzetét is, mert egyik a másik nélkül nem működik. Ami pedig az élelmiszeriparra van nagy hatással, az a kereskedelem. A kifizetés szabálytalansága, elmaradása, súlyos hatással van a termelőkre és az élelmiszeriparra is, így ezeket a dolgokat is ki kell vizsgálni – mondta Blaško Kopilović. Rámutatott arra is, hogy a mezőgazdasági termékekkel elsősorban a valamikori Jugoszlávia tagállamait, illetve a szomszédos országokat kell megcélozni, hiszen azok már ismerik a vajdasági jó termést.