A szabadkai Körzeti Gazdasági Kamara és a kecskeméti Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara közösen egy határon átnyúló projektumon keresztül előadássorozatot szervez A vállalkozói képesség növelése címmel. A projektum a kis- és középvállalkozókat célozta meg. Csütörtökön Sipos Zsolt, a kecskeméti kamara titkára a marketing fontosságára hívta fel a résztvevő vállalkozók figyelmét.
– A mai előadás része az öt részből álló előadássorozatnak. Azt szeretnénk, ha azokat a tapasztalatokat, amivel a magyarországi vállalkozók már rendelkeznek, a saját környezetünkben tudnánk hasznosítani. Az előadássorozat lebonyolítását annak a Magyarországon meghirdetett minisztériumi pályázatnak köszönhetően tudtuk megvalósítani, amire együtt jelentkeztünk. Az előadásokat magyarországi előadók tartják. Azt szerettük volna, hogy egy olyan kompakt csoport alakuljon ki a résztvevőkből, akik elejétől végig követik az előadásokat – hallottuk Edelényi Istvántól, a szabadkai Körzeti Gazdasági Kamara titkárától. Hozzátette: – Vállalkozóinknak mind közelebb kell kerülniük az Európai Unió elvárásaihoz, elsősorban arra szeretnénk rámutatni, hogy mit jelent a marketing egy vállalkozás esetében, az üzleti terv elkészítése, a piaci gondokat hogyan kell kezelni, vagyis mindennapi gondokról beszélünk, amelyekkel a vállalkozóknak szembesülniük kell – mondta.
Sipos Zsolt előadásában felhívta a figyelmet a marketing fontosságára. Szavai szerint ma nincs piac és gazdaság sem enélkül. Elmondta, hogyan hat a marketing az emberekre, és hogyan irányítja az emberek gondolkodását a reklámokon keresztül.
Kiemelte, annak ellenére, hogy a gazdaság területén egyenlő esélyekről beszelnek, ez nincs így, ugyanis a multinacionális tőke nyomást gyakorol a gazdaságra. Véleménye szerint ahhoz, hogy a termelés folyamatos legyen, és egy ország fejlődni tudjon, a saját kisvállalkozásait kell támogatnia. Felhívta a figyelmet, hogy a multinacionális cégek a 30 százalékos foglalkoztatás mellett, kivonják a megtermelt haszon 70 százalékát, míg a kisvállalkozásoknál 70 százalékos a foglalkoztatás és 30 százalék a haszon. Véleménye szerint Magyarországnak is követelnie kellett volna, hogy a nagyáruházakban az áru 80 százaléka hazai legyen, ugyanis a termelés így lehet működőképes. Ez az elv működik például Németországban és Franciaországban is.
A csütörtöki volt a második előadás a kis- és középvállalkozók számára, a következő három pedig májusban várható.
