Tavaly ősszel a vajdasái politikusok rendkívüli örömmel jelentették be, hogy immár elkészült az új statútum, igaz nem nyeri vissza a tartomány egykor volt autonómiáját, de bővül hatásköre: lesz kormánya miniszterekkel stb. Senki sem hitte volna, hogy nyolc hónap múltán is arról beszélünk, vajon milyen is lesz az alapszabály, és lesz-e egyáltalán.
Az egyik legfontosabb tartományi dokumentum tulajdonképpen felszínre hozta egyfelől Szerbia igazi arcát, másfelől a Demokata Párt viszonyulását saját hatalomgyakorló elvtársaival szemben. Kiderült: a Belgrád központúság nem csak a nacionalista, hanem a magukat demokratikusnak mondó pártok jellemzője is. Dr. Korhecz Tamás tartományi, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségügyi titkárt az alapokmány körüli bonyodalmakról kérdeztük.
– Mi a mulasztásos alkotmánysértés fázisában vagyunk. Az alkotmány világosan kimondja, hogy meddig kellett volna az új statútumot elfogadni, meddig kellett volna a tartomány új helyzetét szabályozni, s ezt szemmel láthatóan a szerbiai képviselőház elmulasztotta megtenni. Ez a jelenlegi helyzet. Azonban érkeznek olyan jelzések Belgrádból, hogy a kísérő hatásköri törvény elfogadása akár napok kérdése lehet.
Boris Tadić köztársasági elnök a legutóbbi újvidéki látogatása során utalást tett arra, hogy a lehető legrövidebb időn belül megtörténik a statútum elfogadása. Ezt hogy értelmezzük?
– Számomra azt jelenti ez a megfogalmazás, nem engedhető meg, hogy májusnál később bármikor megtörténhessen. A politikai zsargonban a legrövidebb idő egy hónapnál több nem lehet. Tehát ezt kellene figyelembe venni a hatásköri törvény és a statútum esetében is. Hasonló jelzések érkeztek Verica Kalanović részéről, a képviselőház demokrata frakciójától, de mivel rengeteg eddigi határidőt felülírtak már, ezt tudván ezt sem kellene végérvényesnek tekinteni, hogy ne mondjam, komolyan venni, mert esetleg felülbírálható lesz.
nMi minden történhet még, ami miatt indokolt lenne a halasztás?
– Tény, hogy a dolgoknak nagyon nagy újragondolása már nem lehet, mert a hatásköri törvény kapcsán Belgrád elmondta, úgy látják, hogy mi annak a bizonyos 90 százaléknak eleget tettünk. Azt mondták, hogy rendben van, viszont 15 kifogás maradt hátra, s most már csak ennek a megtárgyalását kell megejteni. A nem hivatalos visszajelzésekből az következik, hogy számunkra ezek nagy része elfogadható, magyarán azt mondhatjuk, hogy most már csak 5 dologról kell beszélnünk, csak 5 pontjáról ennek a törvénynek. Azt hiszem, elérkeztünk ahhoz a pillanathoz, hogy most már technikai, jogi eljárási akadályai annak, hogy ez a törvény és a statútum a szerbiai képviselőház napirendjére kerüljön, nincsenek.
Akkor viszont mi a gond?
– A politikai többség megszerzése az egyetlen téma, amiről beszélhetünk, avagy az, hogy létezik-e kormánytöbbség a szerbiai parlamentben. Ennek első próbája a költségvetés elfogadása volt, amikor ugyancsak a Vajdaság, az egyik legérzékenyebb téma szerepelt napirenden, az, hogy az alkotmányos 7 százalékot a költségvetés módosítása tiszteletben tartsa. Ezen már túl vagyunk, így az első erőpróba után kiderült, hogyha kell, akkor megvan a kormánytöbbség. Mindennek az ismeretében azt mondom,ha ez a kormánykoalíció fennmarad, túléli ezt a gazdasági válságot, vagy ezt a költségvetési évet, akkor én nem igazán tudom elképzelni, hogy a statútum és a kísérőtörvény a nyári szünet előtt ne kerüljön a képviselőház elé. Ha valami módon mégsem kerül a nyári szünet előtt napirendre, akkor úgy gondolom, hogy a politikai válságnak egy újabb fázisába lépünk. Azt hiszem, akkor ebben a kérdésben újra kell gondolni a lépéseket mind a tartomány szintjén, mind a koalíció fennmaradása és fenntartása kérdésében. Ebben a tekintetben úgy gondolom, hogy egy működőképes, fenntartható megoldás csakis akkor következhetne be, ha május végéig, június közepéig ezt a két okmányt elfogadná a szerbiai képviselőház. Ez a jelenlegi becslésem, de természetesen a gyorsan pergő politikai események részben felülírhatják a jelenlegi helyzetet.
Az említett 15 pontról, amely immáron öt pontra szűkült, tudható-e, hogy milyen kérdésekre vonatkozik?
– Nekünk nincs pontos információk arról, hogy melyik az az öt pont. Én ezt a következtetést abból vonom le, hogy erről mérvadó helyen nyilatkoztak, s mint kiderült, az észrevételeink többségét elfogadták. Hogy melyek azok, amelyek nem voltak elfogadhatóak, arra én is nagyon kíváncsi vagyok, és valahogy furcsának is tartom, hogy az adott kormánybizottság nem tartotta fontosnak az eltelt időszakban, hogy együtt leüljünk, és tárgyaljunk erről a 15 pontról, vagy a maradék 5-ről, vagy akármelyikről. Én valahol ezt a levelezgetést, ami folyik, meg az üzengetést természetellenes állapotnak tartom, hiszen ugyanannak az államnak a szervei és tisztségviselői, sőt ugyanannak a pártnak a képviselői kellene, hogy érdemben tárgyaljanak azért, hogy minél gyorsabban befejezhessük ezt a munkát -- mondta dr. Korhecz Tamás.
