Az Újvidéki Vásár Master központjában tegnap folytatódott Felső-Ausztria tartomány bemutatkozója, amelyet a Tartományi Képviselőház szervezett. Ezúttal arra a kérdésre kerestek választ, hogy miként működnek az európai régiók és városok brüsszeli irodái. Egeresi Sándor, a Tartományi Képviselőház elnöke a statútum ismertetése során tett szerbiai látogatásai alkalmával meghívta az érdeklődőket, így a tegnapi irodabemutatón részt vettek a vajdasági községek képviselőin kívül Niš, Zaječar, Novi Pazar, Kragujevac és Jagodina képviselői is.
A tartományi parlament elnöke bevezetőjében elmondta, hogy a Brüsszelben működő európai régiók és városok irodáinak gyakorlatát és tapasztalatát szeretnénk átvenni, hogy kellőképpen felkészülhessünk arra, amikor mi is az Európai Unió tagjaivá válunk, s nyomban tudjunk a megfelelő alapokhoz fordulni, hogy azok támogatását kérhessük. Brüsszel az egyesült Európa szimbolikus fővárosa, ott történnek a fontos események, intenzív információcsere, kommunikációs börze működik, ahol fontos szakmai és személyes kapcsolatokra lehet szert tenni. Vajdaságot tárt karokkal várják, hiszen a 26 nemzeti közösséget magába foglaló multikulturális és multietnikai tartomány büszkén csatlakozhatna az ott irodát létesített régiók közé. Ha időben odafigyelünk minden fontos kérdésre, akkor megtanuljuk idejekorán azt a módszert és az eljárást, hogy az ottani alapokhoz lehet fordulni és arra is rájövünk, hogy miként tudjuk megfelelő módon képviselni gazdasági, művelődési, idegenforgalmi és politikai érdekeinket, hogy a lehető legkedvezőbb módon lobbizhassunk és hirdessük Vajdaság értékeit.
A külföldi vendégek beszámolójából megtudhattuk, hogy 316 különböző képviselet működik Brüsszelben, az európai régiók közgyűlésének régiótagjai közül eddig 270-nek van irodája, és vagy 2000 más képviseleti iroda működik cégek, vállalatok, intézmények érdekeit bemutatva. Ahogy fogalmaztak, tárt karokkal várnak bennünket is. Gerda Weichsler-Hauer Felső-Ausztria parlamentjének alelnöke arról számolt be, hogy ha ők nem nyitnak irodát Brüsszelben, nyilván nem érnek el ilyen sikeres eredményt, amit ma fel tudnak mutatni. A tartomány területén lévő mezőgazdasági birtokok felaprózottak, így különleges módon működik a mezőgazdaságuk, másféle kultúrákat kell, hogy termesszenek, mint a nagybirtokok, feltett céljuk volt, hogy biológiailag elfogadott és ökológiailag jóváhagyott termékeket tudjanak előállítani, amit kedvező áron adhatnak el az európai piacon. Hosszas lobbizással elérték azt, hogy mezőgazdasági termékeik megbecsültek lettek nemcsak Brüsszelben, hanem az egész Európai Unióban. Csak miután irodát létesítettek Brüsszelben, akkor döbbentek rá, hogy miként lehet alakítani és változtatni az Európai Unió politikáját és ezt a tapasztalatot bárkivel szívesen megosztják, sőt fölvállalják azt, hogy lobbiznak érdekünkben Brüsszelben.
Erich Horzinek Stájerország brüsszeli irodájának vezetője arról beszélt, hogy mielőtt az irodanyitás gondolata felmerült volna bennük, az volt a meggyőződésük, hogy Brüsszelben mindent tudnak róluk és természetesnek veszik mindazt, ami náluk történik. Nos, az iroda létrehozása után kiderült, hogy ebből semmi sem igaz, csak az tudatosodik Brüsszelben is és az Európai Unióban is, amit ők maguk kitartó munkával elérnek. Hosszú éveken át a gazdaságot, a kultúrát, a turizmust hirdették és ennek ma már megvan az eredménye. Rájöttek arra, hogy a jó információ aranyat ér, de azt csak ők személyesen tudják eljuttatni, lobbizás és reklámozás útján oda, ahová szánták. Korábban az volt a tapasztalat, hogy csak a külügyminisztériumnak volt irodája Brüsszelben, ami meglehetősen lassan és lomhán működött, ugyanis, amikor róluk volt szó, a külügyminisztérium képviselete előbb a központot tájékoztatta, majd onnan küldték el hozzájuk a tartományba az információt. Ez legalább fél évig tartott. Ma az információ áramlásához az iroda jóvoltából néhány óra elegendő.
