2024. július 17., szerda

A jövő Európája a régiók Európája

Egeresi Sándor Vajdasági brüsszeli irodája megnyitásának fontosságáról

Kétnapos konferenciát szervezett a múlt héten a Tartományi Képviselőház Újvidéken, amelyen bemutatkozott több olyan régió, amelynek már működő irodája van Brüsszelben. Mindennek az volt a célja, hogy átadják tapasztalataikat, s meggyőződjünk arról, mennyire fontos, hogy a tartománynak közvetlen képviselete legyen Európa szívében. A hallottak hasznosításának lehetőségeiről Egeresi Sándor t, a Tartományi Képviselőház elnökét kérdeztük.

– Szimbolikusan és gyakorlatban is Brüsszel Európa fővárosa. Ha tudjuk, hogy 300-nál is több európai régiónak van képviselete Brüsszelben, és ennek kétharmada uniós régió, egyharmada pedig unión kívüli képviselet, akkor ez már eleve azt bizonyítja, hogy nagyon fontos jelen lenni Európa fővárosában, hogy az érdekeinket képviseljük. Néhány konkrétumot említenék: a jövő Európája a régiók Európája, Vajdaság jelenléte azt a célt szolgálná, hogy felkészítsük magunkat arra, hogy mi vár ránk majd 5–10 év múlva. Én ezt egy kihívásnak veszem, s azon vagyok, hogy irodát vagy képviseletet kell létesíteni, hogy az lobbizzon az érdekeinkért.

Sokan másként magyarázzák ezt Szerbiában...

– Bebizonyosodott, hogy megalapozatlanok mindazok a politikai inszinuációk és manipulációk, amelyekkel sajnos én az elmúlt hónapokban többszörösen találkoztam, s melyek szerint egy diplomáciai képviselet megnyitása Brüsszelben az első lépés lenne a szeparatizmushoz. Hiszen egyetlen egy régió sem azért hoz létre irodát Brüsszelben, hogy szeparálódjon, hanem azért, hogy lobbizzon azokért a gazdasági, politikai, kulturális érdekekért, amelyek abban a régióban jelen vannak. Ez lesz a mi feladatunk is! Meg az is, hogy a Felső-Ausztria, Stájerország, Isztria és az Észak-alföldi régiók képviselői által ismertetett pozitív gyakorlat ismeretében mielőbb cselekedjünk. Ez alatt azt értem, hogy Vajdaság és az érdeklődő önkormányzatok tegyék meg a lépést ahhoz, hogy brüsszeli irodát nyissanak.

A tanácskozáson elhangzottak alapján, miért érdemes lobbizni Brüsszelben?

– Azért mert Brüsszelben amellett, hogy az Európai Parlament és az Európai Bizottság székel, a különböző alapok is jelen vannak, így lehetőség nyílik kommunikációra a régiók közötti együttműködés erősítésére, s arra a véleménycserére, amelyhez szükség van ahhoz, hogy a legfontosabb információkhoz jussunk, hogy a különböző pénzügyi alapok megnyíljanak számunkra. A fizikai jelenlét rengeteget jelent, különösen a gazdasági érdekek képviselete terén.

Tudnak-e a partner régiók segíteni Vajdaságnak?

– Ezt ígérik, ezért hívtuk el őket, ezért beszélgetünk velük, és tárjuk fel előttük nem csak az elért eredményeket, hanem a problémákat is. Nyíltan boncolgatunk minden akadályt, ami ránk vár egy brüsszeli iroda megnyitása esetén. Tudni kell, hogy nem minden ideális, és fel kell készülnünk arra, hogy miként fogunk megküzdeni a fellépő gondokkal, például az irodák működtetése terén, vagy a személyi kérdésekkel. Fontosnak tartom, hogy ezt előre feltérképezzük, hiszen elsősorban fiatal szakemberek kerülnek majd Brüsszelbe, ők fogják képviselni Vajdaságot és lobbizni az érdekeinkért. Megemlíteném, hogy a közelmúltban találkoztam Baden-Württemberg tartomány belügyminiszterével, akivel megállapodtunk abban, hogy szeptembertől a vajdasági parlament adminisztrációjából egy évig öt fiatalt fogunk négyhetes kiképzés és továbbképzés céljából kiküldeni Brüsszelbe, hogy a Baden-Württemberg-i tartomány képviseletén tanulják a szakmát.

Az előadások alapján azt szűrhettük le, hogy egy képviselet megnyitása nem túlságosan nagy kiadásokkal jár, hiszen elég hozzá három ember, hogy működtetni lehessen, tehát alaptalan az a vád, hogy ez borzasztóan sok költségbe kerül?

– Amellett, hogy ezt a költséget egy, esetleg két évig a költségvetés is elbírja, nagyon fontos szempont, hogy ezek az irodák önálló lobbi-szervezetek lehetnek. Úgy vélem, hogy akár két éven belül az adott képviseletnek önfinanszírozóvá kell válnia, ki kell lobbiznia önmagának is a működési költségeket, a fizetéseket és azokat az anyagi kiadásokat, amelyeket a brüsszeli iroda igényel. Nem akkora összegről van szó, hogy azzal az adófizető polgárokat riogatni kelljen.