Szerdán Újvidéken a Tartományi Képviselőház a tavaszi ülésszak minden bizonnyal utolsó ülését tartotta. Ennek fő témája a vajdasági költségvetés volt, ugyanis az önkormányzatok szempontjából roppant fontos határozati javaslatot fogadtak el, amely a költségvetési pénzek átutalására vonatkozik. Ezenkívül meghatározták a vajdasági költségvetésben szereplő tételek fontossági sorrendjét.
A képviselőházi ülést az újvidéki képviselő-testület nagytermében tartották meg, nem pedig a megszokott helyen, a vajdasági parlament nagytermében, mivel a múlt heti csúcstalálkozóra onnan kiszerelték a széksorokat és egy kerek asztalt szereltek be.
Szó volt tegnap a tartományi alapítású középiskolák helyzetéről, felmentették tisztségéből a vajdasági műsorszórási intézmény bizottságának tagjait, és újakat neveztek ki helyettük. Beszámolót hallhattunk a tartományi közigazgatás reformjáról, a vajdasági városrendezési intézet élére megbízott igazgató került, és jóváhagyták a Tartományi Képviselőházban állandó munkaviszonyt létesítő képviselők státusát.
A vajdasági költségvetés megvalósítására és a kifizetések prioritására vonatkozó határozati javaslatot Jovica Đukić tartományi pénzügyi titkár ismertette, ami tulajdonképpen a vajdasági költségvetés átütemezésének felelt meg, de ezt ezúttal másként nevezték. A titkár beszámolójából kiderült, hogy a költségvetési kifizetések prioritásának megállapításakor úgy osztották fel a rendelkezésre álló pénzt, hogy nem a magánosításból befolyó összeget szánták a prioritási költségek fedezésére, hanem a köztársasági költségvetésből befolyó 2,83 milliárd dinárt osztották fel két részre.
Ezek szerint 1,33 milliárd dinárt fordítanak a munkanélküliség elleni küzdelemre, azaz a munkahelyek megtartására, a foglalkoztatottság serkentésére és új munkahelyek létesítésére. A fennmaradó 1,5 milliárd dinárt pedig különböző projektumok pénzelésére és a beruházási tervek megvalósítására szánják. Ezek szerint a munkanélküliség elleni küzdelem és a beruházások képezik a prioritást. Ezt a jelenlévő ellenzéki képviselők nem találták elég elfogadható érvnek, arra hivatkoztak, hogy folytonosan azzal dicsekszik a vajdasági kormány, hogy igyekeznek a munkahelyeket fenntartani és újakat létesíteni, s közben ha szétnézünk Vajdaságban, azt tapasztalhatjuk, hogy nő a munkanélküliség és egyre nagyobb az elszegényedés. Azt is a szemére vetették Jovica Ðukićnak, hogy a mezőgazdaságot mostohagyerekként kezelik, mert ha valahol, akkor Vajdaságban a mezőgazdaságnak mindenképpen prioritást kellene élveznie.
A költségvetésre vonatkozóan fontos határozat született arról, miként fogja a köztársaság átutalni a tartományi költségvetésnek azt a pénzt, amelyet az önkormányzatoknak szánnak. Külön szabályozták ezt a kérdést, állítólag azért, hogy minél gyorsabban és zökkenőmentesebben történjen a kifizetés az önkormányzatok irányába. Ezek szerint a határozati javaslat elfogadása után nem telhet el 24 óránál hosszabb idő a köztársaságból érkező pénz beérkezésétől a kiutalásig. A magánosításból befolyó összeget a jövőben nem tudják a költségvetésben közvetlenül hasznosítani, így a Tartományi Végrehajtó Tanács kénytelen lesz ezt a pénzt részvények vagy ingatlanok vásárlására fordítani. Erre egy új elnevezést is találtak: az úgynevezett pénzelt vagyonra fordítják az eszközöket. A határozati javaslat elfogadásának köszönhetően állítólag hatékonyabb lesz majd a kifizetés az önkormányzatok irányába.
Miroslav Vasin tartományi munkaügyi és foglalkoztatási titkár a radikálisok részéről több alkalommal hangoztatott vádra – amely szerint a titkárság szinte semmit sem tesz Vajdaságban – azzal érvelt, hogy az április 16-án megjelentetett pályázatukra 6800 kérvény érkezett, s folyamatosan nagy az érdeklődés az új munkahelyek létesítésére kiírt támogatások, a gyakornokok alkalmazása iránt és azonkívül a bejegyzett mezőgazdasági gazdaságok létesítése ügyében is. Hatékonyan és folyamatosan támogatja a titkárság a munkahelyek létesítését és igenis sikeresen küzd a munkanélküliséggel szemben, mondta a titkár.
A tartományi alapítású középiskolák ügyében annyi változás történt, hogy négy középiskola új elnevezést kapott. A verseci zeneiskolát Josif Marinkovićnak, a pancsovai szakközépiskolát Vasa Pelagićnak, a szintén pancsovai balettiskolát Dimitrije Parlaćnak, a cservenkai középiskolát egyszerűen csak szakközépiskolának fogják nevezni. Ürögön pedig új középiskolát alapították, amelyet Borislav Mihajlović Mihiznek neveztek el.
AVajdasági RTV programbizottságába új tagokat neveztek ki, miután az előzőket felmentették. A szabályzat szerint a bizottságba 12 tagot szakmai körökből választanak meg, 7-et pedig a Tartományi Képviselőház nevez ki, valamennyi tag párttisztségviselők köreiből került ki. Az ellenzék azzal vádolta meg a többséget, hogy őket kihagyták a bizottsági tagok soraiból.
A tartományi vezetés szerint a közigazgatás 2008-as reformjáról az derült ki, hogy sikerült hatékonyabbá, modernebbé, naprakészebbé tenni a vajdasági adminisztrációt, befejezték a munkaköri leírásokat is, úgyhogy mindenféleképpen dicséretet érdemel az illetékes titkárság az elvégzett munkáért, amely még mindig nem fejeződött be. Ennek kapcsán vita alakult ki. Ugyanis a radikálisok felemlítették, hogy a statútum elfogadása miatt késleltették a tartományi közigazgatás átszervezését, és céloztak rá, hogy ők már akkor is tudták, hogy az egész ügy alkotmányellenes, amit maga a köztársasági elnök is a minap beismert.
Erre reagált Dragoslav Petrović, az Európai Vajdaságért Koalíció frakcióvezetője, aki úgy fogalmazott, hogy a felszólaló nincs tisztában a valósággal, amikor a köztársasági elnök megnyilatkozásáról szólt. Ezt követően Milorad Mirčić, a Szerb Radikális Párt frakcióvezetője kért szót és határozottan azt állította, hogy bizony Boris Tadić a statútumot alkotmányellenesnek nevezte. Erre ismét reagált Petrović, mondván, ez egyáltalán nem felel meg az igazságnak, mert még véletlenül sem mondható a statútum alkotmányellenesnek, ezért ilyet a köztársasági elnök sohasem mondott.
Mirčić erre azt javasolta, hogy alakítsanak bizottságot, amely akár igazságfeltáró is lehet, s amelynek az lesz a feladata, hogy megállapítsa, mikor mit nyilatkozott Boris Tadić a vajdasági statútumról.
E rövid kitérő után visszatérteka napirendi pontokhoz és elfogadták, hogy Lazar Marjanski, Bratislav Tomić, Nikola Pavković és Dušan Petko képviselők állandó munkaviszonyt létesítsenek a Tartományi Képviselőházban.
