Mivel a Vajdasági Magyar Szövetség igyekszik hiteles politikai pártként politizálni, az elnökség a napokban áttekintette és elfogadta a tartományi, valamint a helyi önkormányzatok kétéves tevékenységéről összeállított jelentéseket, mondta sajtótájékoztatóján Pásztor István pártelnök. A VMSZ számára fontos volt beszámolni a 2020-as választási kampányban hangsúlyozott ügyek eddigi képviseletéről, illetve az akkor közölt tervek megvalósításáról, tette hozzá. A két jelentés megtalálható a VMSZ honlapján (https://www.vmsz.org.rs/legfontosabb-eredmenyeink-2020-2022).
Tartományi szinten a VMSZ-nek 21 tisztsége van, titkárságokon, a képviselőházban, a kormányban, valamint tartományi alapítású intézményekben, magyarázta Pásztor. Szavai szerint a tartományi költségvetés évről évre növekedett, mintegy 12-13 százalékkal évente, ez pedig a mozgásteret is meghatározta. Kiemelt prioritás volt az oktatás kérdése, a munkafeltételek biztosítása és javítása az oktatási intézményekben, majdnem 750 millió dinár került különböző pályázatok keretében kiosztásra. Annak külön örül, hogy az általános iskolák minden egyes osztályában minden egyes tantárgy esetében nemcsak magyarul, hanem egyéb nemzeti kisebbségi közösségek anyanyelvén is legalább egy tankönyv áll rendelkezésre, mondta Pásztor. A továbbiakban a mezőgazdaság területét emelte ki, szavai szerint folyamatosan különböző támogatási formák álltak rendelkezésre. Emlékeztetett, hogy a mezőgazdasági alap aktuális pályázatán 1 százalékos kamattal lehet hosszúlejáratú fejlesztési hitelekhez jutni.
A VMSZ 30 helyi önkormányzatban van jelen, a jelentés ezek mindegyikére kitér, de kizárólag azokra a programokra és egyéb elemekre, amelyek a VMSZ tevékenységéhez kötődnek, hangzott el, mint ahogyan az is, hogy mintegy 660 olyan tartalom olvasható a jelentésben, amelyik a VMSZ tevékenységéhez kötődik az elmúlt két évben. A számítások szerint helyi önkormányzati szinten mintegy 38 milliárd dinárt mozgattak meg, mondta Pásztor.
A sajtótájékoztató folytatásában Pásztor abbéli örömének adott hangot, hogy a migránsválság témájában csütörtökön Belgrádban sor került Szerbia, Magyarország és Ausztria miniszteri-egyeztetésére. Ezen a Szerbia déli határát védeni, illetve ellenőrizni hivatott rendőri együttműködés kialakításáról volt szó. A cél az, hogy a migrációs nyomást már ott megállítsák, emelte ki Pásztor, rámutatván, hogy a migránsválság kezelése, valamint a tervek sikeressége létfontosságú. Idén eddig nagyjából 200 ezer ember gyalogolt végig Szerbián, ezt nem lehet tovább bírni, hiszen idestova 10 éve tart a folyamat, nyomatékosította.
– A VMSZ jóformán az egyetlen olyan politikai tömörülés, amelyik folyamatosan napirenden tartotta a témát, annak problematikus jellegét hangsúlyozta és megpróbált közbenjárni a helyzet kezelésének a céljával. Nagy öröm számunkra, hogy létrejött egy olyan erőtér, amelyik Szerbiát kirántotta a helyzetből, amelyikben volt. Szerbia nyomásgyakorlás, zsarolás és egy elvtelen eljárás eredményeképpen vált elszenvedőjévé ennek a folyamatnak. Remélem, hogy a helyzet megváltozik és fel tudunk lélegezni, életünk pedig visszatér a normális kerékvágásba. Mi soha nem voltunk idegengyűlölők és nem is leszünk azok, ám a mi érdekeinknek, valamint a törvényességnek kell prioritást élveznie – fogalmazott Pásztor István.
A szerb–magyar országhatáron a teherforgalom tekintetében jellemző tarthatatlan helyzet szintén téma tárgya volt. Akkor, amikor az energiaárak, a szankciók, az ellátási láncok megszakadása, illetve fenntartási nehézségei generálta problémák miatt a gazdaság egyre nehezebb helyzetben van, megengedhetetlen, hogy 48 órát kelljen a tehergépkocsiknak a határátkelőn várakozniuk. Erre nincsen magyarázat, hiszen a schengeni övezethez tartozó Magyarországról kifelé kell ennyit várakozni, mutatott rá Pásztor. Kiemelte, „joggal mondjuk azt, hogy a két ország közötti kapcsolatok soha nem voltak annyira jók, mint most, ám soha nem volt ennyire gyalázatos a helyzet a határátkelőhelyeken, úgy a személyforgalom, mint a teherforgalom vonatkozásában." Mint ezzel kapcsolatban hozzátette, a témáról Csallóközi Eszter szabadkai főkonzullal is beszélgetett, arra kérve, hogy továbbítsa az elhangzottakat.
Válaszolva lapunk kérdésére, hogy július közepe óta mi történt a VMSZ a köztársasági kormányban való részvételéről szóló egyeztetés, valamint a VMSZ és a Szerb Haladó Párt koalíciós megállapodásának a tekintetében, Pásztor elmondta, hogy nyár óta a párt a kormányban esedékes szerepvállalásáról nem került sor újabb beszélgetésre. A VMSZ álláspontja változatlan: a végrehajtó hatalom munkájában államtitkári szinten kíván részt venni, ezzel kapcsolatban már korábban megszületett az elvi megállapodás. Másik kérdésünkre válaszolva, hogy miként értékeli, hogy hat hónappal a parlamenti választást követően továbbra sem alakult meg a köztársasági kormány, a VMSZ elnöke kifejtette: „Aggodalommal tekintek arra, hogy egyre kevesebb a rendelkezésre álló alkotmányos idő. Nagy tragédia lenne, ha alkotmányos válságba kerülnénk. Ez abban az esetben következne be, ha az Alkotmány szabályozta határidőkön belül nem alakulna meg a kormány, hiszen akkor rendkívüli választást írnának ki, ez viszont újabb hónapok elvesztését eredményezné, akkor, amikor már egyébként is sok a probléma. Mi arra készülünk, hogy ez nem következik be".
Nem véletlenül látták előre a négyéves mandátumot, azaz ezt azért irányozták elő, hogy az addig tartson és csak rendkívüli körülmények között legyen négy évnél rövidebb a hatalmi ciklus, jegyezte meg a VMSZ elnöke válaszolva azon kérdésünkre, hogy miként vélekedik a köztársasági hatalom mandátuma lerövidítésének a gyakorlatáról. Ez hatalomgyakorlási technika, illetve eszköz, jegyezte meg, mondva, hogy az említett gyakorlat nem jó, mivel a stabilitáshoz és a kiszámíthatósághoz hozzátartozik a négyéves mandátum.
