Aleksandar Vučić köztársasági elnök szombaton sajtótájékoztató keretében szólt a nemzethez. Az államfő hét részben foglalta össze mondanivalóját: a koszovói kérdésről, az energiaválságról, az ország pénzügyi helyzetéről, az élelmiszerellátásról, a polgárok életszínvonalának a megőrzéséről, a beruházásokról és az uniós integrációt érintő témákról számolt be a polgároknak.
NYUGATI JAVASLATOK KOSZOVÓ KAPCSÁN
Koszovó kapcsán az államfő elmondta, Szerbia helyzete egyre komplikáltabbá válik, mert a nyugati országok azt szeretnék elérni, hogy Koszovó felvételt nyerjen az ENSZ-be és más nemzetközi szervezetekbe.
Az elnök először beszélt nyíltan arról, hogy Németország és Franciaország ajánlatot tett a nyitott kérdések rendezésének módjára.
– Koszovónak a nemzetközi szervezetekben való képviseletéhez szerbiai hozzájárulást kérnek a nyugati országok. Szerbia így vélhetőleg gyorsabban válhatna az EU tagországává, és nagyobb pénzügyi támogatásra is számíthatna – mondta az államfő.
Az államfő, mint mondta, a nyugati tisztségviselőkkel közölte, hogy számára elfogadhatatlan Koszovónak az ENSZ-be való felvétele, de Szerbia kész a tárgyalásokra a téma kapcsán. Vučić emlékeztetett arra, hogy a szerb községek közösségének megalakítása terén továbbra sem történt előrelépés. Arról is beszélt, hogy az USA növeli katonai jelenlétét Koszovón. Mint mondta, a közeljövőben Szerbia jelentős befektetéseket bonyolít le a védelmi szektorban.
ÚJ EGYÜTTMŰKÖDÉS MAGYARORSZÁGGAL
Az államfő elmondta, hogy Szerbia jelenleg jelentős kőolajkészlettel rendelkezik. Hozzátette, hogy az ország évekig csak egy kőolajvezetéket vett igénybe az energiaforrás behozatalára, de erről a Horvátországon keresztül haladó vezetékről kiderült, hogy már nem számít megbízhatónak.
Mint mondta, hangsúlyt kapott az a probléma, hogy a kőolajvezetékek kapcsán nincs összeköttetésünk Magyarországgal, pedig a jelenlegi helyzetben ez sokat jelentene Szerbiának.
– Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel folytatott tárgyalások pozitív kimenetelének köszönhetően Szerbia egy Magyarország felé vezető új kőolajvezeték építését kezdi meg. Az Újvidéktől Magyarországig húzódó vezeték 128 kilométeres lesz, és várhatóan mintegy 100 millió euróba kerül majd – jelentette be.
Az elnök hozzátette, hogy Észak-Macedónia felé is terveznek építeni egy ilyen vezetéket.
A földgáz áráról szólva elmondta, hogy Európában a szerbiai árnál jelenleg csak Magyarországon olcsóbb ez az energiaforrás a lakosság számára.
Az elektromos energia kapcsán hozzátette, hogy Szerbia tíz napja nem importált villanyáramot, és mint mondta, nem várható jelentős áremelés ez az energiaforrás tekintetében.
ELEGENDŐ ÉLELMÜNK VAN
Más gazdasági kérdésekről szólva a köztársasági elnök elmondta, hogy jelenleg 53,7 százalékon áll Szerbia államadóssága. Úgy fogalmazott, hogy nálunk a legolcsóbb a kenyér egész Európában. Mint mondta, a takarmánynövényekből is elegendő készleteink lesznek, azzal, hogy a szárazság miatt kevesebbet exportálhatunk majd.
MAGASABB NYUGDÍJAK, ÁLLAMI TÁMOGATÁS A FIATALOKNAK
Emlékeztetett arra, hogy november elsejétől 9 százalékos, január kezdetétől pedig 12,1 százalékos nyugdíjemelés várható.
A közszférában 12,5 százalékkal emelik a fizetéseket, a katonaság alkalmazottai 20,5 százalékos béremelésre számíthatnak. A minimálbér 40 ezer dinár felett lesz.
Az év végéig a fiatalok ötezer dináros állami juttatásban részesülnek, amire 45 millió eurót fordít az ország. A polgárok december 1-jétől 15-éig jelentkezhetnek a támogatásra.
INFRASTRUKTÚRA, BERUHÁZÁSOK
Az államfő kiemelte, hogy több jelentős infrastrukturális projekt befejezése is várható hamarosan. Mint mondta, az előttünk álló egy évben öt autópálya és gyorsforgalmi út építése zárulhat le.
Kitért arra is, hogy az év végéig 3,65-től 3,9 milliárd euró értékben valósulnak meg külföldi beruházások Szerbiában.
SZANKCIÓK
Vučić úgy fogalmazott, hogy Szerbiának folytatnia kell az Európai Unió felé vezető reformok végrehajtását, amelyeket akadályoznak a Koszovóval kapcsolatos nyitott kérdések, és a külpolitikánknak az EU-s álláspontokkal való összehangolása is.
Az Oroszország elleni szankciók esetleges bevezetésével kapcsolatban azt mondta, Szerbia a saját érdekeit helyezi előtérbe.
A NATO-BOMBÁZÁSOK IS SZÓBA KERÜLTEK
Aleksandar Vučić kitért arra is, hogy 1999-ben, amikor a NATO bombázta az akkori Jugoszláviát, az USA azt követelte Magyarországtól, hogy szárazföldi úton támadja meg a területet.
– 1999-ben Magyarországnak szárazföldi úton kellett volna megtámadnia Szerbiát, ezt Orbán erősítette meg nekem. Orbán elutasította Clinton erre vonatkozó követelését. A Fehér Házban Schröder segített neki ebben. Aztán Orbán Nagy-Britanniába ment, Margaret Thatcher ajtaján csengetett, aki azt mondta neki, hogy nagyon zavarja az, hogy elutasította a Szerbia megtámadására vonatkozó követelést, mert így több brit katona fogja életét veszteni – mondta végezetül a szerb államfő.
