A Večernje novosti belgrádi napilap értesülései szerint az Európai Unió hat büntetőintézkedést foganatosíthat Szerbiával szemben, amennyiben az ország nem módosítja álláspontját az Oroszországgal való együttműködés tekintetében. Teljes nemzetközi izoláció, továbbá a nyugati országok beruházásainak kivonulása Szerbiából és üzemeik bezárása, Szerbiának a nyugati országokba való kivitelének a felfüggesztése, a csatlakozási tárgyalások felfüggesztése, a brüsszeli alapok zárolása, valamint a vízumkötelezettség visszaállítása – a Novosti szerint ezek lehetnek azok az intézkedések, amelyeket Brüsszel adott esetben foganatosíthat. A lap emlékeztetett, hogy amennyiben az EU valóban elszánja magát az említett lépések megtételére, Szerbia megfontolhatja az Oroszországgal szembeni szankciók elrendelését. Mint arra emlékeztetnek, Aleksandar Vučić köztársasági elnök szombati sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy Szerbia addig tart ki jelenlegi álláspontja mellett, amíg a szankciók el nem rendelése miatti kár nem dagad nagyobbra a szankciók elrendelése generálta majdani kárnál.
VÉGZETES KÖVETKEZMÉNYEK
Suzana Grubješić, a Külpolitikai Intézet alelnöke szerint szinte végzetes következményei lennének a Szerbia és az EU közötti együttműködés megszakításának, illetve felfüggesztésének, mindenekelőtt a gazdaság szempontjából, hiszen a Szerbiában előállított termékek 73 százalékát az uniós országokba exportálják. A kapcsolatok megszakítása a múlt század kilencvenes éveibe repítené vissza Szerbiát, mondta Grubješić.
Eljött a pillanat, amikor Szerbiának muszáj kelet és nyugat, illetve az EU és egy másik lehetőség között választania, hangsúlyozta a Beta hírügynökség összeállítása szerint Ivo Visković egyetemi tanár, aki egyetért azzal kapcsolatban, hogy az EU-tól való eltávolodás gazdasági szempontból végzetes lenne Szerbia számára. Napjainkban nem lehet Tito külpolitikáját folytatni, nyomatékosította.
Ha Szerbia elrendeli az Oroszországgal szembeni szankciókat, feltehetőleg elveszíti Koszovót, fejtette ki az N1 tv-nek nyilatkozva Cvijetin Milivojević politológus, majd megjegyezte, hogy ha ezt a témát nem az érzelmek, hanem az értelem szemszögéből közelíti meg a társadalom, akkor elsősorban arra érdemes összpontosítani, hogy Koszovóban a Világbank becslése szerint több százmilliárd euró értékben található különböző bányakincs.
CSÖKKENT A KÜLPOLITIKAI HARMONIZÁCIÓ
Mindeközben a Szabad Európa Rádió szerkesztősége tudni véli, hogy hivatalosan a mai nap folyamán, a csatlakozási csomag keretében bemutatandó Szerbiáról szóló éves jelentés tervezetében az Európai Bizottság elmarasztalóan értékelte az ország előrehaladását. A szerbiai külpolitikának az unióssal való összehangoltsága a 2020-ban jegyzett 64 százalékról 45 százalékra csökkent, állapítják meg állítólag a jelentésben, rámutatva, hogy mindenekelőtt az Oroszországgal szembeni szankciók el nem rendelése problematikus. Számos intézkedés és a szerbiai illetékesek több nyilatkozata sem állt összhangban az EU külpolitikai irányvonalával, emelik ki. „Szerbiától elvárják, hogy prioritásként tekintsen a feladatok elvégzésére és fokozatosan összehangolja politikáját az EU restriktív intézkedéseivel, összhangban a csatlakozási tárgyalások keretével.”
Pozitívumként emelik ki, hogy Szerbia a térség országaival való bilaterális együttműködés elkötelezettje maradt, „ám a Szerbia és a Horvátország közötti ellentétek ismét kiéleződtek”. A Belgrád–Pristina párbeszéd tekintetében megállapítják, hogy a felek kapcsolatait átfogóan rendező kötelező erejű megállapodás tekintetében nem történt előrelépés.
|
Keretben: Szerbia nemmel szavazott az orosz javaslatra Szerbia egyike volt azon 107 országnak, amelyek képviselői az ENSZ Közgyűlésén nemmel szavaztak Oroszország javaslatára, hogy a négy ukrán térség − Luhanszk, Donyeck, Herszon és Zaporizzsja − orosz fennhatóság alatt álló részein megrendezett népszavazásokat, valamint az ezek eredményeire alapozott területelcsatolást elítélő határozat-tervezetről titkos szavazáson szavazzanak a tagállamok. Oroszország azért indítványozta a titkos szavazást, mert véleménye szerint a nyugati országok nyomásgyakorlásának következtében számos tagállam nem mer meggyőződésével összhangban szavazni. Magáról a határozatról feltehetőleg ma, vagy holnap szavaz az ENSZ Közgyűlése. |
