Magyarországon a parlagon heverő földek mintegy 80 százalékát energiafűzzel (Salix Viminalis - Energo) szeretnék beültetni. Ugyanis ez egy olyan növény, amely nehéz körülmények között is hasonló mennyiségű hasznot hoz, mint a legjobb feltételek mellett. Amellett, hogy a parlagon heverő földterületeket is ily módon ki tudják használni, környezetvédelmi szempontól is nagy jelentősége van.
Mint azt Laki Zoltán magyarországi építőipari és vízügyi szakembertől megtudtuk, az energiafűz Svédországból származik, de Magyarországon is honos. Ez egy olyan fás szárú növény, amit minden évben leaprítanak. A szakember elmondta, hogy az első két évben kell talajmunkát végezni, utána már erre nincs szükség. Az energiafűz átlag életkora 25 év. Környezetvédelmi jelentősége abban rejlik, hogy a szennyvízből keletkezett iszappal lehet műtrágyázni, illetve a vegyileg tisztítatlan szennyvizet is fel lehet használni locsolásra.
– A tisztítórendszerből locsolórendszeren keresztül juttatjuk ki a tisztított vizet arra a területre, ahová energiafüzet telepítettünk. A telepítés során a sorokban és a tőtávolságokban öntözőfürtöket alakítottunk ki. A területeket olyan tisztított vízzel árasztjuk el, amely nincs olyan tisztítási fokon, amilyent a környezetvédelmi előírások megkövetelnek. Vagyis a szennyvizet csak biológiailag kell kezelni, illetve mikrobiológiai tisztítást végeznek el rajta huszonnégy óra alatt, ez tulajdonképpen felgyorsított tisztító folyamat, ami a gyökérzóna miatt szükséges – hallottuk Laki Zoltántól, aki hozzátette: – A rendszert még tökéletesíteni lehetne, talán az olyan kommunális szennyvizet, ami jó minőségű, nem is kellene tisztítani, hanem a gyökérzóna alá eresztenénk, ahol a növény a vizet saját maga el tudná párologtatni, illetve az egész biológiai folyamatot lefolytatná– mondta.
A növény gyökere, talajtisztító hatásának köszönhetően, felszívja a nehézfémeket is. Megtudtuk, hogy az energiafűz olyan növény, amely jól tűri a szárazságot, illetve a jégverés sem okoz károkat benne. Vagyis a vizenyősebb talajon, de a homokos területeken is tud hasznot termelni. Levélhullás után, 10-15 centiméterre a földtől levágják az ágakat. Az első két év a növény gyökérzetének kialakulásához szükséges. A szakemberek rámutattak, ez a fűz gyorsan nő. A kétéves növény júliusra már 2 méter magas. Egy hektár ültetvény két családi ház fűtését meg tudja oldani. Ugyanis a hároméves növény már 40-60 tonna fát termel ki hektáronként. Az energiafűz aprítékának a kalóriaértéke akkora, mint a barnaszénnek, viszont nem bocsát ki szénmonoxidot. Mivel 800 Celsius-fok felett van a lobbanáspontja, kevesebb mennyiségű káros gázt bocsát ki, mint a többi tüzelőanyag.
Magyarországon, Izsák környékén 600-700 hektár területet szeretnének energiafűzzel beültetni, ehhez azonban egy tároló kiépítésére is szükség van. Az apríték nem gyullad be, így a tárolása is könnyű. Az energiafüzet csak vesszőről lehet ültetni, amit egyelőre csak Svédországból lehet beszerezni. Rámutatott a szakember, hogy a gazdasági és a környezetvédelmi jelentősége mellett, magas szalicil tartalma miatt a gyógyszeriparban is fel lehet használni.
Vajdaságban is lehetőség nyílik ennek a növényfajnak a termesztésére, hiszen például Bánátban mintegy 5-10 ezer hektár terület hever parlagon. A szakemberek az energiafűz telepítését azokra a területekre ajánlják, ahol a mezőgazdasági termelés rizikóértéke magas.
