Az üvegbúra alatt

A múltban minden gyógyszertár rendelkezett egy jól felszerelt laboratóriummal, hiszen itt állították elő a gyógyszerészek a készítményeiket. Az alapanyagokhoz pedig olyan tégelyekre volt szükség, amelyek megőrizték az alapanyag minőségét, tartósságát. Ezek az edények sokfélék voltak, számos anyagot használta fel hozzájuk, ám leggyakrabban üvegből gyártották azokat. Éppen az üveg érzékenysége miatt nagyon kevés maradt ránk örökségül az elmúlt századokból. Az érdeklődők ezekből láthatnak egy válogatást Belgrádban, Az üvegbúra alatt elnevezésű kiállításon, a Collegium Hungaricumban.

– Valamikor a gyógyszertárak ismertetőjegye a tégelyek feliratai voltak. A tartóedények alakját gondos alapossággal választották meg a gyógyszerészek, ahogy színüket és anyagukat is, attól függően, hogy mit tároltak bennük. Emellett pedig a felirat is kiemelt figyelmet kapott – mutatott rá Jelena Manojlović, a belgrádi Gyógyszerésztörténeti Múzeum kurátora, a megnyitott kiállítás szerzője. Felhívta a figyelmet, hogy a péterváradi Az arany sashoz nevű gyógyszertárban stilizált sast festettek minden tégelyre.

– Minden tartóedény egyedi, és mindegyiknek megvan a saját elnevezése. A múltban ezekre azért fordítottak kiemelt figyelmet, mert a nyersanyagokat a gyógyszertárak őrizték, a gyógyszerészek ezekből állították elő a gyógyszereket. Vagyis számtalan tartóeszközzel lehetett találkozni a múlt századokban működött gyógyszertárakban, de egyik sem hasonlított a másikra, mindegyiknek megvolt a saját szerepe, amíg az egyikben ánizsolajat, a másikban levendulaolajat tároltak.

A kurátortól megtudtuk, hogy ez a szokás a mai napig megmaradt azokban a patikákban, de a gyógyszeriparban is, mindenhol, ahol gyógyszer-előállítás vagy éppen -fejlesztés történik: a különböző alapanyagokat üvegben tárolják. Az üveg ugyanis bizonyítottan a legjobb tárolóeszköz.

– Mint a kiállításon láthatjuk, különböző színű üvegek is vannak. Ez nagyon fontos, hiszen egyes alapanyagokat sötét üvegben kell tárolni, míg mások áttetsző üvegben is állhatnak – mondta.

Hogy miért többségében Vajdaság területéről sikerült megőrizni gyógyszertári edényeket és kellékeket, Manojlović elmondta, hogy a mai Szerbia területén az első gyógyszertárakat éppen Vajdaság területén nyitották meg, a 18. század közepén. Belgrádban az első gyógyszertár 1830-ban kezdte meg működését. Matej Ivanović gyógyszerész Zimonyból települt át Belgrádba, és a gyógyszertárát is vitte magával.

– A péterváradi gyógyszertárat 1764-ben nyitotta Ilija Savkov, aki gyógyszerésztörténettel és gyógyszerészettel is foglalkozott. Meg kell említenem, hogy akkor még Pétervárad város volt, Újvidék pedig csak a külvárosa – hangsúlyozta a kurátor, és rámutatott, Vajdaság területén majd csak ezután nyíltak újabb gyógyszertárak.

Hangoztatta, a tartóedények nagyon ritka hagyatéknak számítanak, nem is képezik a múzeum állandó kiállításának részét. Mégis azon gondolkodnak, hogy valamilyen formában néhányat a megőrzött érzékeny tárgyak közül láthatóvá tegyenek. Hangsúlyozta, a jelenlegi kiállítási tárgyak nemcsak Szerbia számára fontosak, hanem Magyarország számára is, hiszen az adott gyógyszertárak az akkori Magyar Királyság, majd pedig az Osztrák–Magyar Monarchia területén működtek.