Június elején indult el az az expedíció Szerbiából, amit Milivoj Erdeljan vezetett, és amelynek tagjai Iso Planić, Predrag Zagorac, Dren Mandić voltak. Később csatlakozott hozzájuk Miodrag Jovović is. A hegymászók célja az volt, hogy a megmásszák a Karakorum K2-es 8611 méter magas csúcsát. A csapat már több éves hegymászói tapasztalattal rendelkezett, fizikailag felkészültek voltak az egyáltalán nem barátságos csúcs megmászásához, és még az időjárás is kedvezett az expedíció sikerének. Mégis...
A szerbiai csapat csütörtök este érkezett a belgrádi repülőtérre, ahol szeretteik és barátaik mellett újságírók hada várta őket. Ugyanis az egyik hegymászó, Dren Mandić életét vesztette az expedíció során.
Miodrag Jovović, a Vajdasági Hegymászó Szövetség elnöke 2002 óta szervez expedíciókat, amelyek jelentős sikert hoztak a szerbiai alpinizmusnak. A sajtótájékoztatón kiemelte, a sikerek jelentős részét elsősorban azoknak az embereknek köszönhetik, akik ebben, a legutóbbi expedícióban részt vettek.
– Az elmúlt hat expedíció alatt voltak nehéz pillanatok, a lavina, a szél, az időjárási viszonyok nehezítették a hegymászók útját, ám ezidáig ilyen tragédiára nem került sor. Ezúttal viszonylag jók voltak a körülmények, az időjárás is megfelelt, alpinistáink fizikailag és pszichikailag is készen álltak, de sajnos tragédiára került sor, amit egyikünk sem tud megmagyarázni. Dren Mandić, szabadkai hegymászó, az szövetség jeles tagja életét vesztette. Az ő halála után, 12 óra leforgása alatt még 10 ember hunyt el – hallottuk Miodrag Jovovićtól.
Milivoj Erdeljan, az expedíció vezetője elmondta, tudták, hogy egy nehéz csúcs meghódítását tűzték ki célul. Kiemelte, az elmúlt 50 évben csupán háromszáz ember jutott fel erre a csúcsra, és 60–80 ember vesztette életét itt. Néhányukat a mai napig eltűntként tartanak nyilván.
– Tábort emeltünk, és mindent elkészítettünk, hogy amint az idő engedi, megmásszuk az előttünk álló néhány száz métert. A legalkalmasabb időt június 29-e és augusztus 3-a között jelöltük meg a meteorológiai jelentések alapján. A csapat 30-án indult útnak – magyarázta Erdeljan.
– A K2-es az idén nagyon különös hangulatban volt. Tizenkét óra leforgása alatt 2 embert veszítettünk el. Először Dren hunyt el, majd amikor le szerettük volna a testét engedni, az egyik pakisztáni segítségünk csúszott meg és tűnt el a szakadékban. Ezt újabb tragédiák követték. Júliusban összesen 30 ember indult neki a csúcsnak, de sajnos 11 közülük nem tért vissza – hallottuk Iso Planić szabadkai hegymászótól.
Több expedíció: koreai, holland, amerikai, olasz és egy vegyes francia-amerikai csapat indult el a szerb csapat mellett.
– Néha szükség van arra, hogy kikapcsoljuk a biztonsági kötelet. A mászás nem úgy zajlott, mint ahogy megbeszéltük. Az egyik pillanatban tömeg alakult ki a hegy falának egyik oldalán. Dren át akart jutni a fal másik oldalára, de ehhez ki kellett kerülnie egy lányt, aki mögötte haladt. Kikapcsolta a biztonsági kötelét. Mivel a dolgok nem úgy haladtak, ahogy kellett volna, mindenki ideges volt. Lökdösődésre került sor. És valaki megránthatta a kötelet abban a pillanatban, amikor Dren már nem volt biztosítva. A lánnyal együtt a mélybe zuhant – magyarázta az eseményeket Predrag Zagorac. A lány élve maradt, ugyanis a biztosítókötél megtartotta, ám Dren a mélybe zuhant. Egy jégdarab tartotta meg, illetve a kötele is megakadt 150 méterrel alattuk. Predrag Zagorac utána indult. Úgy gondolta él, ám ahogy közeledett hozzá, látva a véres nyomokat és a test pozícióját, nyilvánvalóvá vált, hogy már nem.
– Fejjel lefelé függött a kötélen. Az arca tele volt sérülésekkel és a pupillája is kitágult. Nem adott életjeleket – mondta. Az expedíció ezzel véget ért. Iso Planić és Predrag Zagorac igyekeztek Dren testét 8020 méter magasságból leereszteni. Segítségükre sietett egy amerikai hegymászó és egy pakisztáni segítő. Ekkor került sor a második tragédiára. Így Dren testét 7900 méter magasban helyezték el.
