A SBB kábeltelevízió-szolgáltató és két országos frekvenciával rendelkező televízió közti viszony mára odáig fajult, hogy már nemcsak az adott televíziók, hanem már az MTS országos szolgáltató is arra buzdítja a fogyasztókat, hogy bontsák fel a szerződésüket az SBB-vel és térjenek át hozzájuk. A médián keresztül folyó vita hátterében úgy tűnik, mindenekelőtt a fogyasztókért folyó küzdelem zajlik.
A vita a szolgáltató és a két televízió között akkor kezdődött, amikor az ugyanannak a személynek a tulajdonában levő Prva TV és a B92 úgy döntött, nem kíván többé az SBB-vel a korábbi feltételek szerint együttműködni, így a szerződés újragondolását kérte. Az SBB végül arra az elhatározásra jutott, hogy a feltételek, melyeket kérnek tőlük tarthatatlanok – mint kiderült 11-szer többet (évente 38 millió eurót) kértek a szolgáltatótól, mint amit eddig kaptak azért, hogy a szolgáltató felkínált alapcsomagjában az ő csatornájuk is szerepeljen –, ezért nem folytatja az együttműködést. Elhatározását közzé is tette: október 28-ától leveszik a csatornák sorából ezt a két televíziót.
Ezt követően a Prva és a B92 is közleményt adott ki, amiben rámutattak, márpedig ők hajlandóak a tévécsatornák sorában maradni, hajlandóak az SBB-vel együttműködni, kevesebb pénzért is, ám új feltételeket kértek, mégpedig a Pink televízióval való együttműködés feltételeivel azonosat. Az SBB erre azonnal reagált is, hivatalos levelet küldött a televíziók vezetőségéhez, mondva, hogy ők hajlandóak ezek után is együttműködni. Kérték, küldjék meg az új feltételeket tartalmazó együttműködési szerződést, erre azonban a mai napig nem került sor. Srđan Milovanović, a Prva és B92 tulajdonosa nem válaszolt az SBB levelére.
Reagált ugyanakkor Željko Mitrović, a Pink televízió tulajdonosa. Mint mondta, a Pink televízió egy dinárt sem kap azért, hogy az SBB csatornakínálatában legyen.
Az SBB-ből érkező nyilatkozatok arra mutatnak rá, hogy ők nem szeretnék megszakítani az együttműködést az adott két televízióval, ám ésszerű feltételeket kínálnak. Kiemelik, az adott televíziók országos frekvenciával rendelkeznek, így földi adóval is foghatók, amiért szintén nem jár semmilyen juttatás.
Mint arra a kiadott közleményükben rámutatnak, a Prva és a B92 televízió is az üzleti kapcsolatukról hamis információkat, vagy féligazságokat közvetít a polgárok felé, megszegve ezzel az objektív tájékoztatás szabályait. Ennek kapcsán már az SBB panasszal élt az Elektronikus Média Szabályozó Testületénél (REM).
Időközben Aleksandar Vučić államfő is a védelmébe vette a Prva és B92 televíziót, mondva, a külföldi illetőségű egyének támadást indítottak az adott televíziók ellen, mert a saját csatornáikat nem akarja nézni a nép, így inkább kiveszik a választható csatornák listájáról. Ezt erősítette meg a Novosti napilap is, amikor arról írt, hogy Dragan Šolak és az ő United Gruop vállalata – akin keresztül van együttműködési szerződése az SBB-vel az N1 televíziónak és a Nova S-nek –, elégedetlen az említett televíziók nézettségével, és ily módon kíván leszámolni a konkurenciával.
Az SBB pedig arról számol be, hogy a Prva és a B92 nézettsége is folyamatosan esik, a nézettebb műsoraik és munkatársaik is áttértek más csatornákra.
A B92 és a Prva televízió híradásaiban szinte mindennapos hírnek számít az SBB-vel való viszonyuk. Így többek között arról is beszámoltak, hogy nemcsak őket, hanem a Happy televíziót is leveszi a választható csatornák közül. Ezt azonban sem a Happy, sem pedig az SBB nem erősítette meg.
Mindezek után az MTS a napokban a saját oldalán közzétette, mindazok akik a a B92 és a Prva miatt le szeretnék cserélni a szolgáltatójukat, külön büntetési díjszabás nélkül felbonthatják a szerződésüket az SBB-vel. Utasításukban kiemelik, október 28-án, amikor megszűnik a csatornák műsorainak sugárzása, a fogyasztóvédelmi törvényre hivatkozva 30 nap áll a rendelkezésükre, hogy felbontsák a szerződésüket. Az MTS még egy kész kérvényt is közzétett, amivel ezeket a lépéseket az elégedetlen fogyasztók megtehetik. Sőt külön elérhetőségek közzétételével utaltak arra, mi a teendő abban az esetben, ha az SBB a kérvényüket visszautasítaná.
A televíziók és a szolgáltatók közötti nézeteltérésre már korábban is volt példa. Sőt a kábeltelevízió-szolgáltatók közötti harc sem számít újdonságnak. 2019-ben például a Posta KDS, kábeltelevízió-szolgáltató egyik napról a másikra 15 csatornát vett ki a kínálatából, köztük volt az ellenzékinek számító N1 televízió is. Az MTS és az SBB közti „párbajról” pedig már 2018-ban cikkezett a média, amikor az MTS azzal vádolta meg az SBB-t hogy kódolta a fogyasztói felé például az N1 televízió műsorát, majd 2020-ban felmerült a kérdés, hogy szerezte meg az MTS az SBB fogyasztóinak adatait.
