2024. július 18., csütörtök

A Solid volt munkásai tehetetlenek

Ledolgozták a 35 évet, mégsem jogosultak a nyugdíjra

Amikor 2007-ben a szabadkai Solid cipőgyár néhány munkása elérte a nyugdíjkorhatárt, kiderült, hogy a gyár évek óta nem fizeti rendesen a kötelező járulékokat. Az emberek hiába dolgozták le a harmincöt évet, törvényileg nem vonulhatnak nyugdíjba, amíg valaki visszamenőleg be nem fizeti azokat. Hónapok óta erre várnak. Az illetékes szervek azt állítják, nem tehetnek semmit, a vállalat vezetői vállvonogatva hallgatnak.

A probléma a Solid minden munkását érinti, azokat is, akik néhány éven belül nyugdíjba vonulnának, és a fiatalabbakat is, akik a mai napig bejárnak dolgozni. A kevés fizetés és a ki nem fizetett járulékok ellenére mindenki hallgat, mert kimondatlanul is az a gondolat vezérli őket, még mindig jobb a kis bevétel, mint a semmi. Áprilisban a Solidhoz tartozó kis cipészműhely munkásai megelégelték az üres ígéreteket, és saját műhelyt nyitottak.

Mara Musin, a műhely egyik tulajdonosa harmincöt évet dolgozott a Solidban. Amikor tavaly elérte a nyugdíjkorhatárt, a ki nem fizetett járulékok problémáival kellett szembesülnie. Neki szerencséje volt, és saját erőből sikerült kifizetnie a 2004 óta elmaradt összeget. A késve érkezett befizetés miatt azonban nem ismerik el ledolgozott munkaéveinek számát, így kisebb összegre jogosult. A cipészműhely másik tulajdonosa Óvári Margit, akinek még négy éve van a nyugdíjig, több hónapnyi járulék befizetésére vár.

– Nem gondoltuk, hogy ellenőriznünk kellene a befizetéseket. Amikor kiderült, hogy többünket érint a dolog, kérdőre vontam az igazgatót, de csak annyit tudott mondani, hogy majd az állammal közösen eldöntik, hogyan rendezzék a problémát. Nem akartam évekig várni, ezért azonnali hatállyal felmondtam, de azt vágták a fejemhez, hogy a törvény szerint köteles vagyok betartani az egy hónapos felmondási időt. És az vajon mennyire törvényes, amit ők csinálnak a munkásokkal? Az utolsó havi fizetést nem is kaptam meg. Felkerestem egy ügyvédet is, aki azt tanácsolta, hogy bár megnyerném a pert, nem éri meg pereskednem, mert ki tudja, mikor és mennyit fizetnének ki – meséli Margit.

Pósa Gábor hat évig dolgozott a Solidban, és rögtön a cipőjavító műhelybe került. Mint meséli, igen alacsony fizetésért dolgozott, és nem vették fel állandóra, éveken keresztül öt havonta hosszabbították a munkaviszonyát. Amikor a műhely dolgozói kiváltak, csatlakozott hozzájuk.

– Most legalább biztos lehetek benne, hogy a munkaéveim mellett a járulékok is rendezve lesznek, emellett a fizetést is időre megkapom. Ez a fajta biztonság nagyon sokat jelent. Egy olyan gyárra, mint a Solid, nagy szükség van. Nem is értem, miért hagyták, hogy ennyire tönkremenjen, és ezt tegyék az emberekkel. Ha a vezetőség jobban odafigyelt volna, ez nem történt volna meg – mondja Gábor.

Gubatović Ostrenko Klára, Homolya Milka, Barabaš Slavica, Mihók Julianna és Barát Anna tavaly érték el a nyugdíjkorhatárt, de a mai napig nem tudnak jogot formálni a nyugdíjra. Ketten kaptak némi pénzt végkielégítés címén, de közel sem annyit, amennyi a törvény szerint járt volna nekik. Gubatović Ostrenko Klára és Homolya Milka beszámolt a hosszú hónapok óta tartó harcról, amelynek még mindig nincs eredménye.

– Tavaly augusztusban adtuk át a kérelmet, hogy a gyár fizesse ki a járulékokat, de Srećko Novaković, a gyár igazgatója a mai napig nem tett semmit. Ugyanakkor néhányan, akik decemberben megkapták a végkielégítést, továbbra is ott dolgoznak, kapják a fizetést és mellette a szociális segélyt is. Ötünkre viszont nagyjából 400 ezer dinár hátralékot kellene kifizetni, hogy jogosultak legyünk a nyugdíjra. Az utolsó napig hitegettek minket. Amikor arról kérdeztem az igazgatót, mikor rendezik az ügyet, csak annyit mondott, nem áll szándékában fizetni – mondja Klára, akinek a férje is a Solidban dolgozik, és most ő tartja el az egész családot.

A megkárosított munkások végigjárták az illetékes szerveket, segítséget reméltek a Nemzeti Foglalkoztatásügyi Szolgálattól, az Adóhivataltól, a munkaügyi felügyelőségtől, valamint felkeresték a független szakszervezetet és az ombudsmant is. Annyit sikerült csak elérniük, hogy az Adóhivatal tíz hónap után levélben reagált a helyzetre. Azt a választ kapták, hogy mindaddig nem történik változás, amíg a Solid cipőgyárban nem zárul le a privatizációs folyamat, de csak akkor számíthatnak pénzre, ha ez három éven belül megtörténik. Klára és Milka arra számít, hogy a szakszervezet közbenjárásával sikerül legalább ideiglenesen segélyben részesülniük.

– Mi ledolgoztuk a miénket. Nem tudnánk már teljesíteni a normát, az egészségünk is meggyengült. Nem kellünk mi már senkinek, így mellékkeresetre sincs lehetőségünk, nyugdíjat meg nem kaphatunk. Egy dinár nélkül tettek ki minket az utcára – panaszkodik Milka.

Hugyi István, az Önálló Szakszervezet alelnöke ördögi körnek nevezte az esetet, hiszen minden szervnek megvan kötve a keze, amíg le nem zajlik a Solid privatizációja, és a kormány meg nem változtatja a privatizációra vonatkozó törvényeket. Hiába nyújtották be a kérvényt, hogy az illetékes szervek hajtsák be a gyáron a ki nem fizetett járulékok összegét, amíg a Solidban tart a privatizációs folyamat, az adóhivatalnak nincs joga követelni semmilyen elmaradt befizetést. Ugyanígy bírósági úton sem lehet lépéseket tenni, a vállalatnak pedig ha nem akar, nem kell fizetnie.

– Szeretnénk elérni, hogy a nyugdíjaztatás alapja a munkakönyvben szereplő évek száma alapján legyen elbírálva a befizetett járulékok helyett. Ezt is csak törvénymódosítással lehet elérni, és ki tudja, erre mikor kerül sor. Ezeknek az embereknek már lassan egy éve nincs semmilyen bevételük, és rövidesen újabb munkások jelentkezésére számítunk, akiknek hasonló problémával kell szembenézniük. Perelni pedig nem érdemes, mert hosszúra nyúlik az ügy, itt pedig az a lényeg, hogy ezek az emberek mielőbb pénzhez jussanak – mondja Hugyi.

Hugyi szerint a nyilvánosság most sokat segítene az ügyükön, helyi, tartományi és országos szinten is.

– Fel kell hívni a társadalom figyelmét a problémára, a törvények hiányosságára, a felelőtlenségre, ami ezt a helyzetet eredményezte. A következő lépés tehát az országos média bevonása lenne, továbbá a munkaügyi és a szociális védelemmel megbízott minisztériumot valamint a legfelsőbb szakszervezetet is megkeressük. Biztos vagyok benne, nem a Solid az egyetlen olyan vállalat, ahol gondok merültek fel a privatizációs folyamat során, ezért megoldást kell találni erre a problémára.

Az üggyel kapcsolatban megkerestük Srećko Novakovićot is, aki azt ígérte, visszatérve az évi szabadságáról, nyilatkozni fog lapunknak.