Románia lett sok magyarországi és vajdasági munkanélküli álma – Almási Vince Kisiratos és Kaba Gábor Zsombolya polgármestere a munkavállalás rögös útját egyengetik
Alig egy évvel az EU-ba való csatlakozás után Románia nyugati részén látványos gazdasági fellendülés tapasztalható. Persze a nyugati társaságuk nem máról-holnapra, a csatlakozás után érkeztek, hanem - megérezve a több mint húszmillió lakosú ország kínálta lehetőségeket - már jóval korábban kinézték maguknak a jó befektetési lehetőséget. A határ menti övezetben, elsősorban Temesvár környékén pedig azt látni, hogy a befektetési kedv nem lohad, hanem csak fokozódik. Ennek egyik következménye pedig az egyre nagyobb munkaerőhiány. Mert a Nyugatra emigrált románok többségét nehéz hazacsalogatni. Viszont a határ túloldalán, Kelet-Magyarországon és a Vajdaságban sok munkanélküli szívesen vállalna munkát Romániában. Ez azonban egyelőre bonyolult procedúra még két EU-s tagország között is, hát még a mi esetünkben.
Kisiratos (Dorobanti) község, légvonalban alig négy km-re fekszik a magyar határtól. A több mint 1700 lakosa zömében magyar. A csatlakozás után itt is megugrott az ingatlan ára. Nem csak azért, mert a településnek gyógyfürdője van, hanem mert a tőlük néhány km-re fekvő Kürtösön van a vidék egyik legnagyobb ipari övezete. Például ott van Románia egyik legnagyobb autólerakata, ahol mindennap 13 ezer eladott személygépkocsi várja, hogy - a formaságok elintézése után - leszállítsák új tulajdonosának. Mint ahogy Almási Vincétől, Kisiratos polgármesterétől hallottuk, a nagy munkaerőhiány miatt az egyik portugál cég nyolcvan km-ről szállítja a munkásokat.
-Nemrég átmentünk Dombegyházára dolgozókat verbuválni. A helybeli kultúrotthon nagyterme megtelt. Kiderült, hogy Magyarországról sokan átjönnének ide dolgozni. Meglepődve hallottuk, hogy 60-70 ezer forintnyi minimálbérért is dolgoznának. Ez már lassan kezd beindulni, de had mondjam el, hogy a bürokrácia gátjai még a két EU-s tagország között is magasak. Mert minden munkavállalási engedélyt a bukaresti Munkaügyi Minisztériumban hagynak jóvá. Az egészségügyi biztosítás pedig külön probléma. Merem állítani, hogy az autóbiztosítás jobban meg van oldva, mint a vendégmunkásuk egészségvédelme. Sokszor úgy gondolom, hogy csak elméletileg vagyunk Európában, a valóságban még nem. Pedig ez a megoldás mindenki számára jó. A munkaadó dolgozót kap, a munkavállalónak pedig nem kell elhagynia otthonát a munkahely miatt. Úgy gondolom, hogy az adminisztratív problémákat a két ország közötti közvetlen tárgyalásokkal lehet áthidalni, és egyszerű, gyakorlati megoldásokat keresve lehet építeni a közös Európát, mondja Kisiratos polgármestere.
Amikor másfél éve a német CRH Kompánia bejelentette, hogy zsombolyai üzemében határon túli munkásokat, elsősorban villamossági és fémipari dolgozókat foglalkoztatna, a magyarcsernyei községben nyomban 1200-an jelezték, hogy a havi 250 eurós bérért vállalnák a munkát. Nagy reményeket fűztek a munkavállaláshoz, hiszen Románia határ-menti régióiban munkaerőhiány van, a magyarcsernyei község, pedig az egyedüli Közép-Bánátban, ahol tovább növekszik a munkanélküliek száma. Zsombolyán azonban továbbra is (hiába) várják a vendégmunkásokat, a magyarcsernyeiek pedig attól félnek, hogy a zsombolyai munkahely számukra csak álom marad.
Az országhatár közelsége, és a természet adta lehetőségek ellenére rohamosan csökken Magyarcsernye lakossága. Nem is csoda, hiszen bezárták a cukorgyárat, tönkrement a szövetkezet, becsuktak a textilipari kisüzemek, az Istra kereskedelmi vállalat, takaréklángon termel az étolajgyár. Nincs esély arra, hogy az olasz kézben levő cukorgyár újrainduljon, amely a kampányban háromszáz idénymunkást alkalmazott. Siralmas állapotban van az egykor 186 dolgozót foglalkoztató Molin szövetkezet is. Több mint egy éve nincs fizetés, földjeiket mások művelik, az állam pedig annyira sem törődik velük, hogy elindítaná a csődeljárást. Tönkrement a malmuk és a pékségük is.
Az alig húsz km-re fekvő 12 ezer lakosú Zsombolyán pedig már 12 ipari létesítmény működik, melyekben 4500-an dolgoznak. Kaba Gábor Zsombolya polgármestere napi kapcsolatban van a magyarcsernyeiekkel, de a munkavállalás ügyét nehéz előbbre vinni. Eddig csak annyi történt, hogy Zsombolyán beindult, a Csekonics Alapítvány bio-termelési tanfolyama, amelyre száz magyarcsernyei is jelentkezett. Egy négyhektáros gyümölcsöst hoznak majd létre, amelyen négy-öt magyarcsernyei is munkát kaphat. Természetesen ez közel sem elégíti ki az elvárásokat.
-Egy éve próbálkozunk a vendégmunkások idehozásával. Eddig annyit sikerült elérnünk, hogy topolyaiak dolgoznak temesvári építőhelyeken. Ez azért jó, mert sikerült bebizonyítanunk, hogy az elképzelés megvalósítható s, hogy híre menjen: a papírok intézése már nem olyan lehetetlenül nehéz. Mondhatom, hogy a verseci és a belgrádi konzulátusok ez ügyben nagyon segítőkészek. Eddig nagy gondot okozott az a nemrég hatályon kívül helyezett román törvénycikkely, amely a külföldi beruházókat a romániai minimálbér kifizetésére kötelezte. Persze, hogy a német befektető nem fog 450 eurós bért fizetni egy betanított munkásnak. A zsombolyai német cégeknek közben nagy szüksége van munkásokra. Esetükben könnyebb lesz határon túlról alkalmazni dolgozókat, mert a határ közelsége miatt naponta hazajárhatnak, nem úgy, mint a topolyai építőmunkások, akik ezt csak hétvégeken tehetik meg. Egy zsombolyai német cégnek, amely250 hektáron zöldségféléket termel, és a betakarításhoz sürgősen szüksége van száz dolgozóra. Két hónapig terjedő idénymunkáról van szó. A csernyeiek persze állandó munkára gondolnak. Erre is van lehetőség, mert az év végéig a befektetők 300-400 új munkahelyet szándékoznak megnyitni. Elsősorban elektronikai alkatrészeket gyártő üzemekről van szó, mondja Kaba Gábor, aki kérdésünkre válaszolva megjegyezte, hogy romániai munkavállalás ügyében azt sem bánja, ha személyesen hozzá fordulnak az érdekeltek.
Végezetül had tegyük, hozzá ez számunkra kedvezőtlen tapasztalatot: a nyugati befektetőnek nem kell az ötvenéves, jó szakember, hanem inkább fiatal, betanított munkást alkalmaz.
