Tegnap Szabadkán ünnepélyes keretek között átadták Vajdaság első dzsámiját. Az ünnepségen hazai és külföldi iszlám közösségek vallási vezetői, katolikus, pravoszláv és zsidó hitközségek képviselői, törökországi vendégek, politikusok, nagykövetek és a dzsámi megépítésének támogatói vettek részt.
Muamer Zukorlićot, a Szerbiai Iszlám Közösség főmuftiját a hívek hangos ovációja fogadta, és őt érte az a megtiszteltetés, hogy hivatalosan is felavassa a dzsámit, melynek a Muhadzsír nevet adták, ami annyit jelent: letelepültek.
A dzsámi megépítése jelentős előrelépést jelent a muzulmán vallásúak számára, hiszen az iszlám közösségbe mintegy hatszáz család tartozik Szabadkán, és szükségszerű volt a híveket összegyűjteni, egyben helyet és lehetőséget adni vallásuk gyakorlására. Szabadkán hétezer muzulmán vallású ember él, beleértve a menekülteket is, míg az észak-bácskai körzetben további két-háromezer ember muzulmán vallású.
-- Nagy nap ez a muzulmánoknak, azoknak az embereknek, akik az igazságért, a sokszínűség megóvásáért, a toleranciáért és a békéért harcolnak. Szabadka olyan város, amely bizonyíték arra, hogy a különböző nemzeti és vallási hovatartozás ellenére az emberek békében és egyetértésben tudnak együtt élni, és sokat jelent számunkra, hogy templomunkkal hozzátehettünk valamit a város gazdagságához. Külön öröm számunkra, hogy a ramadánt már itt tarthatjuk, mely a dzsámihoz hasonlóan a közösséget, az összetartást és a toleranciát szimbolizálja – nyilatkozta Muamer Zukorlić, miután felavatta a dzsámit, mely hitük forrása.
Mint mondta, nagy öröm számára, hogy őt kérték fel a megnyitásra, mégis úgy érzi, a dzsámi a városé és Szabadka minden polgáráé, s reméli, hogy a letelepültek, idevándoroltak kifejezés jelentése ellenére a muzulmánok egyenjogú tagjai lesznek ennek a közösségnek.
A dzsámi megnyitása után ünnepi ülést tartottak a városházán, melyen a meghívott vendégek, elsősorban a muftik köszöntötték a megjelenteket, köszönetüket fejezve ki a városnak, a támogatóknak és a hívőknek. Bajazid effendi Ničević magiszter, a szabadkai iszlám közösség imámja beszédében elmondta, hogy a dzsámit az emberi szükség hozta létre, hogy megtalálják a belső békét, és erőt merítsenek az élethez. Templomuk jelképezi egymás elfogadását, az alkalmazkodást és a békés együttélést, s a dzsámi felépülése új erőt ad a híveknek, segít abban, hogy jobb emberekké váljanak.
– Igaz hívőként kell hozzájárulnunk a város gazdagításához, a közösség érdekeit tartva szem előtt. Legyünk büszkék a dzsámira, és arra, amit jelképez, s töltsük meg tartalommal ezeket a falakat – kérte Hadži Fetiš Kurdali, az iszlám közösség elnöke.
