Az év októberének utolsó vasárnapján, az idén október 30-án, hajnali 3 óráról 2 órára állítjuk vissza az óramutatókat, azaz áttérünk a téli időszámításra.
Az őszi óraátállításnak köszönhetően ezen az éjszakán egy órával többet alhatunk, ekkor kapjuk vissza ugyanis azt az egy órát, amit a tavaszi óraátállítás időpontjában „elveszítettünk". Ettől kezdve még hamarabb sötétedik, a nappalok egyre rövidülnek, az estéket hosszabbnak érezzük. Ez utóbbinak számos kellemetlen mellékhatása is lehet: felmérések igazolják, hogy sokaknak okozhat depressziót, fáradtságot, alvási- és/vagy emésztési zavarokat az átállási időszak. Ráadásul mind többen hangoztatják, hogy energiát sem takarítunk meg általa, pedig ez volt az eredeti cél, ellenkezőleg, még többet használunk.
Az utóbbi időben megosztott az országok véleménye az időszámítások változásáról. Számos állam, köztük néhány európai uniós tagállam is, úgy véli, hogy eltörölné az óraátállítást, mégpedig éppen a most véget érő nyári időszámítást. Ezt Törökország és Kanada egy része már meg is tette. Szerbia ezzel kapcsolatban már korábban bejelentette, hogy a kérdésben követni fogja az EU-t. Noha az Európai Parlament 2019-ben az óraátállítás eltörléséről döntött, és két évet adott a tagállamoknak annak eldöntésére, hogy a téli vagy a nyári időszámítást véglegesítik-e, a kérdést azóta sem sikerült eldönteni. A jelek szerint 2024 előtt nem is esedékes, hogy ez a kérdés terítékre kerül. Addig hát marad az évi két óraátállítás, így most vasárnap hajnalban egy órát ismét visszahajtunk.
