Mintha összebeszéltek volna, ugyanazon a napon a fővárosi kerületi bíróság és a vizsgálóbíró újabb szakvéleményt kért. Az előbbi a hároméves Anja Grahovac tavaly júniusi halála okának kiderítését kezdeményezte. A vizsgálóbíró az FBI szakemberét kérte fel, hogy véleményével végre tisztázzák, miként vesztette életét két kiskatona a távoli 2004-ben a topčideri kaszárnyában.
Az igazságszolgáltatás alaposságát, megfontoltságát csak üdvözölni lehet. Elvileg. A sajtó azonban egyöntetűen az elkendőzés, az eltusolás, a tudatos időhúzás szándékára gyanakszik, hogy a gyilkosok mentesülhessenek a felelősségre vonás alól.
A hároméves kislányt tavaly májusban műtötték meg egy belgrádi magánkórházban. Eltávolították szeméről a szürke hályogot, de a sebészi beavatkozás után kómába esett, s az önkívületi állapotból nem sikerült felébreszteni. A rutinjellegű műtét tragikus kimenetele felzaklatta a kedélyeket. Tomica Milosavljević egészségügyi miniszter igyekezett megnyugtatni a közvéleményt. Nyomatékosan hangsúlyozta, semmi sem maradhat titokban. Először is azt kell kideríteni, miként történhetett meg, hogy egy szemészeti magánklinikán nincsenek sem megfelelő, sem szükséges műszerek, s e műtétre miért szépészeti sebészetre szakosodott, szintén magánkórházat béreltek ki.
Az előbbi, lényegtelennek nem nevezhető kérdésekre azóta sem kaptunk választ, még csak azt sem közölték, ki adott működési engedélyt egy kifogásolható felszereltségű magánkórháznak, s a különösebb szaktudást nem igénylő műtétet miért nem az adófizetők által pénzelt közkórházban végezték el. A belgrádi katonakórház szakvéleményében leszögezte, hogy a kislány egészségi állapota alapján biztonságosan elvégezhették volna a műtétet, halálát oxigénhiány okozta. E szakvélemény egyértelműen úgy fogalmazott, hogy az érzéstelenítő orvos szakszerűtlenül végezte a munkáját.
A előbbit követő szakvéleményben az ország legtekintélyesebb tudósai is megfogalmazták álláspontjukat, s a fentiekkel azonos tényeket sorakoztattak fel.
Ha ez így van, ugyan mit deríthet ki, s milyen célt szolgálhat az újabb szakvélemény?
Közvetlenül az egyaránt huszonegy éves Dražen Milovanović és Dragan Jakovljević gárdista erőszakos halála után a hadsereg bükkfanyelven, a bürokratákra jellemző érzéketlenséggel megfogalmazott közleménye mesére emlékeztetett: a két kiskatona elunta magát az őrhelyen, s mintha kiránduláson lennének, önfeledten játszadoztak, megfeledkezve arról, hogy nem fapuskát nyomtak a kezükbe, s a mókázás közben golyózáport zúdítottak egymásra, és a helyszínen kiszenvedtek.
Ezt a valószerűtlen történetet felháborodottan elutasította a közvélemény. A katonai vizsgálóbizottság ugyanabban az összetételben, újra munkához látott. Kalandfilmre emlékeztető második hivatalos változatuk úgy szólt, hogy a két közlegény összeszólalkozott, dulakodott, majd az egyik lelőtte a másikat, utána önmagával végzett.
Az ésszerűtlen, felületes, ellentmondásoktól terhes közlemény közfelháborodást keltett. A kedélyek lecsillapítása érdekében a parlament polgári bizottság létrehozására kényszerült, amelynek tagjai kizárták a gyilkosság-öngyilkosság fantáziadús elméletét, sőt leszögezték, hogy az áldozatok testébe fúródott golyókat nem saját fegyverükből adták le.
A polgári és a katonai vizsgálat egymást kizáró megállapításai miatt az FBI-t bízták meg az egyenruhákon golyók ütötte lyukak elemzésével. A jelentés kizárta az öngyilkosságot és azt is, hogy egymást lőtték le a kiskatonák: egy vagy több személy 3,3 m távolságról oltotta ki életüket.
A hatalom erkölcsi és igazságszolgáltatási feladata annak kiderítése, kik és miért gyilkolták meg a hazájuk védelmére felesküdött fiatalembereket.Ugyan milyen új körülményt tárhat fel az egyszer már alapos szakvéleményt kidolgozott FBI? S ha egy másmilyen vizsgálat olyasmit leplezne le, hogy a kíméletlen gyilkosság oka az, hogy e kaszárnyában húzta meg magát egy nemzetközileg körözött szökevény?
Itt tegyük le a tollat, mielőtt a találgatás ingoványos talajára lépnénk.
