Ahhoz, hogy Szerbia az Európai Unió egyenrangú tagja lehessen, a gazdaságát olyan szintre kell felfejleszteni, hogy a termelés, illetve az előállított termékek versenyképesek legyenek az EU piacán. Ehhez nyújt segítséget a Nemzeti Integrációs Terv. A dokumentum célja nem az, hogy Szerbia tagja, hanem, hogy sikeres tagja legyen az Európai Uniónak, hangzott el azon a közvitán, amelyet kedden tartottak Szabadkán a Regionális Gazdasági Kamara termében, és amelyen számos szabadkai intézmény képviselője jelen volt.
Nikola Janković, az európai integrációs iroda képviselője, ismertetve a Nemzeti Integrációs Tervet elmondta, hogy 2004-ben, amikor elfogadták a társulásról szóló stratégiát, arról beszéltek, hogy 2012-ben Szerbia tagja lehet az EU-nak. Rámutatott, erre azonban számos tényező hatással van, mindenekelőtt a politikai szándéktól függ, és ez nem csak Szerbia politikájára vonatkozik, hanem a már tagállamok politikai szándékára is. Az elmúlt négy évben azonban sok minden történt Szerbia politikai és gazdasági életében, így Nikola Janković kiemelte, már megvan a szükséges politikai szándék az integrációra, illetve arra, hogy Szerbia ne csak partnere, hanem tagja legyen a közösségnek. Ma már nemcsak, hogy aláírták a társulási egyezményt, hanem ratifikálták is azt. Már csak bizonyítania kell az országnak, hogy 2012 végére készen áll az EU-hoz való társulásra. Ehhez szükséges a Nemzeti Integrációs Terv, ami Janković elmondásai szerint nem csupán egy stratégia, ami irányt mutat, hogy hogyan emeljék például a gazdaságot egy magasabb szintre, hanem egy konkrét program, elképzelésekkel és kidolgozott tervekkel. Rámutatott, az európai államok politikai és gazdasági elvárásokkal lépnek fel a társulásra váró országokkal szemben, amit mindenképpen teljesíteni kell. Ezzel bizonyíthatja Szerbia, hogy képes arra, hogy gazdasági előírásokat vezessen be, illetve véghez vigyen, alkalmazzon.
Kiemelte, hogy Szerbia gazdasága jelen pillanatban gazdasági egyensúlyhiánytól szenved, vagyis továbbra is nagyobb a bevitel, mint a kivitel. Ötvenöt százalékban pedig a gazdasági partnere Szerbiának az Európai Unió, azzal, hogy kétszer több árut hoz be az EU-ból, mint szállít ki. Csupán a déli, valamint délnyugati szomszédainkkal való kereskedés hoz gazdasági többletet. Éppen ezért a kormány kidolgozott már egy programot, hogyan lehetne a gazdasági problémákkal megküzdeni. A vámadók alkotják az ország költségvetésének 9 százalékát. A munkanélküliség csökkentésére pedig gazdasági támogatásokat alakított ki: új vállalkozások megnyitására, a kis- és középvállalkozások támogatására. Továbbá a régiók fejlesztésére is hangsúlyt kell fektetnie, hogy azok egyforma fejlettségi szintet érjenek el. Ugyanis Szerbiában jelenleg a fejlett és a fejletlen régiók aránya 1:7-hez, míg a fejlett és fejletlen önkormányzatok aránya 1:15-höz.
Dragan Vujčić, a szerbiai városok és községek állandó konferenciájának képviselője arról szólt, hogy az önkormányzatok milyen helyet foglalnak el a Nemzeti Integrációs Tervben. Rámutatott, a kezdeti tárgyalásokba nem vonták be az önkormányzatokat, viszont a most következő időszakban nagyon fontos szerepet kapnak majd. Aktívan vehetnek részt az integrációra való felkészülésben, illetve elsősorban a nyilvánosság tájékoztatásában, valamint bevonásában. Elmondta, hogy azokban a községekben, ahol erre lehetőség nyílik, irodákat kell létrehozni, ahol a polgárok tájékozódhatnak az Európai Unióról.
Radmila Milivojević, a Szerbiai Gazdasági Kamara elnökének tanácsadója pedig a gazdasági nyilvánosság szerepéről beszélt. Elmondta, hogy terveik szerint, a kamarák mintájára szakemberekből álló csapatot állítanak össze, akik felmérik a gazdasági helyzetet, és részt vesznek a törvények és az előírások kidolgozásában. Ilyen csapatok működnének regionális és országos szinten is.
– Az a cél, hogy Szerbia olyan gazdasággal rendelkezzen, amely ellenáll majd az Európai Unió nyomásának. Sajnos Szerbia nem rendelkezik erős gazdasági tömbbel. Éppen ezért játszanak nagy szerepet a kis- és középvállalatok, amelyek ezidáig még nem találták meg a helyüket. Az államnak olyan rendelkezéseket kell hoznia, amelyek megkönnyítik a vállatok működését, illetve azok fennmaradását – mondta Radmila Milivojević.
