A gázzal való fűtés legnagyobb előnye kétségkívül a kényelem. Míg itt elég tekernünk egyet a hőszabályzón, a szénnel, fával való fűtés plusz munkát jelent, állandóan felügyelni kell a tűzre, a hamu és por pedig sok kellemetlenséget okoz. Vannak, akik azt állítják, hogy bár nagy befektetés a gázrendszer bevezetése, hosszútávon mindenképpen kifizetődő, feltéve, ha az épület megfelelően szigetelt, és persze sok függ a fűtőtestek minőségétől is.
– Tíz évvel ezelőtt vezettük be a gázt. Az akkor nagy befektetés volt, mert a ház szigetelését is meg kellett oldanunk. Azelőtt villanykályhával fűtöttünk, de az utóbbi években megdrágult az áram, és ma már nem lenne kifizetődő. Amióta átváltottunk a gázra, rengeteget megspóroltunk, és nem vagyunk dátumhoz kötve, mint azok, akik a távfűtő rendszerre vannak kapcsolva. Emellett mindenki egyénileg tudja szabályozni, milyen mértékben fűt, és ehhez mérten fizeti a számlákat is. Szerintem az áram és a szilárd tüzelőanyag sokkal többe kerül, mint a gáz – véli Ivić Ljiljana szabadkai lakos. Az ő esetükben valóban sokat tudnak megtakarítani a gázfűtéssel, hiszen a mintegy 100 négyzetméteres lakás fűtűsét havi 5-6 ezer dinárból meg tudják oldani.
A Stantić család három éve vezette be a gázt. Azelőtt kombináltan, árammal és cserépkályhával fűtöttek.
– Azért döntöttünk a gáz bevezetése mellett, mert sokkal kényelmesebb így a fűtés. Egyre idősebbek leszünk, és a fa felaprítása, behordása, a tüzelés egyre nagyobb teher lenne. Néhány éve lehetőségünk volt kedvező feltételek mellett hitelt felvenni és áttérni a gázfűtésre. Azóta elsősorban gázzal fűtünk, de csak annyit, amennyit ki is tudunk fizetni. Mivel nem tértünk át teljes mértékben a gázra, a régi fűtőrendszert megszüntetve, néha a cserépkályha is jó szolgálatot tesz, és ki tud segíteni. Összességében meg vagyunk elégedve a gázművek szolgáltatásával, bár hiányolom, hogy míg az áramszolgáltató 5 százalékos kedvezménnyel motiválja a fogyasztókat, hogy időben kiegyenlítsék a számlákat, addig a gázművek semmilyen kedvezményt nem ad, sőt azonnali kamatot számolnak fel, ha nem történik meg napra pontosan a befizetés – mondta Stantić Péter, aki még egy kis statisztikát is elkészített, hogy mely országokban mennyibe kerül a gáz köbmétere.
– Horvátországban az átlagfizetések magasabbak, mint Szerbiában, viszont a gáz köbméteréért kevesebbet fizetnek az emberek. Magyarországon is magasabb az életszínvonal, mint nálunk, de ők drágábbak, mint mi. Nálunk európai áron számítják a gázt, csak sajnos a fizetések meg a nyugdíjak nem igazodnak ehhez.
A Stantić családnak 120 négyzetméteres házat kell felfűtenie, így télen 550-600 köbméter gázt fogyasztanak átlagosan, ami havonta nagyjából tizennégyezer dináros számlát jelent. A nyári fogyasztással teljes mértékben elégedettek, a fűtési szezon költségeit pedig úgy próbálják megkönnyebbíteni, hogy már év közben nagyobb összeget fizetnek be, mint amennyit elfogyasztatottak. Télen pedig az: addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér, mondás alapján, az anyagi lehetőségeikhez mérten melegszenek.
Vannak kevésbé elégedett fogyasztók is. Azok, akik teljes mértékben átálltak a gázfűtéses rendszerre, és nincs más lehetőségük a fűtésre, teljesen ki vannak szolgáltatva a gázműveknek. A gáz bevezetése sok családnak nagy befektetés, és évekig tartó takarékoskodással jár. Ha viszont a téli fogyasztás meghaladja a kereteiket, nincsenek újabb tartalékaik, hogy más módon oldják meg a fűtést. A szerencsésebbek még visszaállhatnak a régi rendszerre, mint ahogyan ezt P. Csaba és családja tette. Ők három évvel ezelőtt csatlakoztak rá a gázvezetékre, de csak az első télen fűtöttek gázzal. Túl nagyok voltak a költségeik a régi fűtőrendszerhez viszonyítva, és a család nem tudta fizetni a számlákat. Azóta ismét fával és szénnel tüzelnek, mert olcsóbb.
– Azért kapcsolódtunk rá a rendszerre, mert nagyban megkönnyítette volna az életünket, de kiderült, hogy gázzal nem tudjuk a kellő hőmérsékletre felfűteni a lakást, mert nincs meg az a kalória benne, ami ehhez szükséges. Ha pedig többet fogyasztunk, többet is kell fizetnünk, és már maga a rákapcsolódás is kisebb vagyon volt. Ha gázzal fűtök, 60 fokon kell tartanom a vizet, de ha szenet vagy fát használok, elég a 40 fokos víz is, ehhez pedig van egy 40 ezer kilokalóriás kazánom. Egy szezon alatt nagyjából 20-25 köbméter fát fűtök el, aminek árát sokszorosan meghaladná az egész télen át gázzal való fűtés. 140 négyzetméter alapterületű a házunk, de magasak a szobák, ezért sokkal olcsóbban tudjuk átvészelni a telet, ha fával tüzelünk. Amióta visszatértünk a fával való fűtésre, a gázt csak minimálisan használjuk – tudtuk meg P. Csabától. Szerinte csak akkor éri meg rácsatlakozni a gázvezetékre, ha kisebb lakásról van szó, míg mások szerint nem számít a lakás nagysága, ha jó a szigetelés. Az mindenesetre elgondolkodtató, mennyire éri meg áttérni a gázfűtésre, ha az egész téli szezont kihozhatjuk annyi pénzből, amit egyesek két havi gázszámláért fizetnek ki.
