A Nagybecskerek melletti Eleméren, a Szent-Ágoston templomban, Kiss Ernő altábornagy sírjánál emlékezett tegnap Vajdaság magyarsága az aradi vértanúkra.
Anyaországi vendégek, nemzeti egyházaink és a pravoszláv egyház képviselői, a tartományi kormány, a Magyar Nemzeti Tanács, a vajdasági magyar politikai pártok, civil szervezetek, a magyar többségű valamint a nagybecskereki önkormányzat képviselői, és az egybegyűlt hívek jelenlétében zajlott az ünnepség. Sziveri Géza tanár úr vezetésével az idén is itt voltak a szenttamási diákok.
Megemlékeztek minden aradi vértanúra, köztük a nagybecskereki születésű Lázár Vilmosra is, akinek emléktáblájára – a Nepomuki Szent János székesegyházban vasárnap helyezték el a kegyelet virágait. De nemcsak rájuk emlékeztek, hanem a forradalom minden résztvevőjére és mindenkire, aki a szabadságért és az igazságosságért harcol, mert a szabadság Isten legnagyobb ajándéka.
Kiss Ernő Temesváron született, a családja később telepedett le eleméri birtokán. Bánát több községe is a tulajdonukban volt. Mártírhalála után előbb Aradon, majd a katalinfalvai templomban temették el, és a kiegyezés utáni években, 1872-ben, az eleméri templomban helyezték örök nyugalomra.
A megemlékezés kegyeletadó szentmisével kezdődött, amelyet dr. Német Lászlóbánsági megyéspüspök celebrált, a szentbeszédet pedig msgr. Huzsvár László nyugalmazott püspök mondta. A megemlékezés ünnepi műsorában felléptek az Emmanuel kamarakórus tagjai, valamint a nagybecskereki Petőfi ME és a helybeli Madách Amatőrszínház szavalói.
Dr. Issekutz Sarolta, az Erdélyi Örmény Gyökerek Kultúregyesület elnök asszonya ismertette a több, mint 330 évvel ezelőtt Magyarországra települt örmények történelmét, akik magyar kultúrán nőttek fel és magyarrá váltak. A forradalom iránti elkötelezettségüket mi sem bizonyítja jobban, hogy a 12 ezer örmény 1200 honvédet és hetven főtisztet adott a szabadságharcnak. Kiss Ernő és Lázár Vilmos is örmény származású volt.
A szentmise után dr. Törzsök Erika, a Magyar Köztársaság Miniszterelnöki Hivatalának elnöke ünnepi beszédében kihangsúlyozta, hogy magunkban hordozzuk a tévedés lehetőségét, Közép-Kelet Európa népei pedig lassan haladják túl a tévedéseiket.
– A történelem pedig arra tanít, hogy tanulni kell a múltból, és előre kell nézni. Azok a férfiak, akik akkor, 1848–49-ben előre néztek, megelőzték korukat, és ezzel lehetővé tették, hogy alig másfél évtizeddel később, ebben a térségben dinamikus fejlődés, polgári jólét kezdődjön. Az egyes korok, az utódok, másképp gazdálkodtak ezzel az örökséggel. Mi, most itt, úgy hisszük, és reméljük, hogy a 159 évvel ezelőtt történt aradi tragédia mához szóló üzenete az, hogy a népek, nemzetek, etnikumok, vallások, a társadalom különböző rétegeinek harmonikus együttélését meg kell és meg lehet oldani. Hisszük és reméljük: a tizenhármak véráldozata nem volt hiábavaló – mondta.
Józsa László, az MNT elnöke hangsúlyozta, hogy nem szabad egy nemzetnek a múltba csak a kesergés eszközével visszatekinteni, hisz van nekünk mit ünnepelni akkor, amikor a mártírokat a példamutatásuk alapján értékeljük, és ilyen formán ünnepeljük az emléküket. Kifejezte reményét, hogy lesz erőnk az összefogásra a határ minden oldalán, hogy egyszer majd az eleméri templom egy, a jelenleginél fényesebb, belsővel várja majd az idelátogatókat.
Pásztor István, a VMSZ elnöke szerint ma új kihívások előtt állunk, amelyeknek a megítélése gyakran arra utal, hogy különbözőségek vannak közöttünk, ami önmagában nem baj. A különbözőségeknek az ütköztetése vezet el a gondolatok letisztulásához. De abban, amiben nem lehet közöttünk különbözőség, az az elhivatottság, az a hűség, a nemzet iránti elkötelezettség. Ez a megemlékezés ebben erősít meg minket.
Matuska Márton, a VMDP elnökségének tagja szerint, ha mi itteni magyarok, az anyaországra támaszkodva megkíséreljük a legfontosabb jogainkat kiharcolni, amilyen a Magyar Nemzeti Tanács, a magyar autonómia, a magyar választói névjegyzék, akkor együtt indulunk ebbe a küzdelembe is és kivárjuk a győzelmet. Rácz Szabó László, az MPSZ elnöke szerint forradalomban élünk '48-óta, egyfolytában, mi magyarok pedig veszítjük sáncaikat. Szerinte már Zenta van soron. Közben oda jutottunk, hogy a magyar embert megverik, s hogyha az netán visszaüt, akkor lásd a temerini fiatalok példáját, súlyos büntetés vár rá. Dr. Páll Sándor, a VMDK elnöke betegség miatt nem vett részt a megemlékezésen.
A templom homlokzatán álló emléktáblát Papp Sándor, Magyarország belgrádi nagykövete és Nagy Ferenc, Magyarország szabadkai főkonzulátusának főkonzulja, továbbá Törzsök Erika,Szőke Árpád és VáradyJózsef koszorúzta meg, majd az anyaországi vendégek, valamint a politikai pártok, civil szervezetek és önkormányzatok képviselői elhelyezték a kegyelet virágait a Kiss családnak a templom szentélye alatti sírboltjában.
Kiss Ernő mindössze négy évvel halála előtt, 1845-ben építtette az eleméri templomot, amely a múlt század 90-es éveitől az itteni magyarság zarándokhelyévé vált. Az utóbbi években egyre több anyaországi turistacsoport is ellátogat ide. Eleméren korábban németek éltek, akik a második világháború után táborokba kerültek, majd emigráltak. Így a templom hívek nélkül maradt. Anyaországi segítséggel elkezdődött a felújítása, de a munkálatok 2002-ben leálltak. Tekintettel arra, hogy jövőre lesz az aradi vértanúk kivégzésének 160. évfordulója, a jubileumi évre be kellene fejezni a külső munkálatokat, fel kellene újítani a templom belsejét és a Kiss családnak a templom szentélye alatti sírboltját.
