tadich nagybecskereken
Soha nem is álltunk jól ezeken a listákon, mégis gondba ejtő, hogy az ötévi, lassú, de folyamatos javulás után megtorpanás állt be az ország imázsának a javításában. Ez egy komoly figyelmeztetés, és időszerűvé teszi az egész korrupcióellenes harc koncepciójának a felülvizsgálását. Nem csak azért, mert elriasztjuk a külföldi befektetőket, hanem mert meghosszabbítjuk az EU-ba vezető utat is.
Szerbiának 2005 óta van korrupcióellenes stratégiája, de késik a megvalósítása. A megtorpanást az elemzők a két választási kampánnyal, a kormányalakítási huzavonával és a törvények hiányával magyarázzák. De vannak más akadályok is. A szakemberek szerint ugyanis nem szabad figyelmen kívül hagyni a törvényekben proklamált és a gyakorlat közötti eltérést. A korrupcióellenes törvények (egy ilyen törvénycsomagról éppen most tárgyal a parlament) fontosak, de önmaguktól még nem hoznak eredményt. Közben a kormány folyamatosan szőnyeg alá söpri a problémákat, a korrupcióellenes intézmények rossz feltételek között dolgoznak, az információáramlat is hiányos. Senki sem ellenőrzi a közbeszerzési eljárásokat és a költségvetést, átláthatatlan a pártok pénzelése. Vagyis: továbbra sincs komoly politikai akarat a korrupcióellenes harchoz. Bár a nagybecskereki eset mintha azt mutatná, hogy valami mégis csak elindult. Goran Knežević polgármester letartóztatása azonban sok kételyt is kiváltott. És nem csak az újjászületését élő legnagyobb bánáti városban.
Több mintegy hete annak, hogy hivatali visszaélés gyanújával letartóztatták Goran Kneževićet - de továbbra is ez az egyik vezető hír Szerbiában. Elsősorban azért, mert a korrupcióellenes harcot meghirdető, hatalmon levő Demokrata Párt kimagasló tisztségviselőjéről van szó. Knežević tavaly még a vajdasági demokraták vezetője volt, aki Boris Tadić pártelnök bizalmasának számított. Ráadásul tavaly Nagybecskerek volt az ország legdinamikusabban fejlődő városa, első emberét pedig Szerbia legjobb polgármesterévé nyilvánították. Most azzal gyanúsítják, hogy telkekkel ügyeskedve tizedmagával 3,5 millió eurós jogtalan haszonra tett szert. A rendőrség közölte, hogy „a letartóztatásoknak részben köze van az építészeti maffiához”, és hogy „ez csak a kezdete a további rendőrségi munkának a korrupció minden szinten való visszaszorítása céljából”.
A Béga menti városban azonban sokan úgy gondolják, hogy a polgármester sikeressége nagyban hozzájárult a letartóztatásához. Hogyha pedig Nagybecskereken (ahol jelenleg 150 lakás épül) létezik építészeti maffia, akkor az csak „napközije esetleg óvodája” lehet az újvidékinek, a čačakinak vagy a belgrádinak. Az is lehet ugyan, hogy vétett a törvények ellen, de tagadhatatlan, hogy a Bega menti város önkormányzata az ő vezetése alatt érte el a legnagyobb sikereket. Hisz 2006 óta 53 szerződést írtak alá a beruházókkal, és a városban négyezerrel csökkent a munkanélküliek száma. Most megingott az a lendület és az önbizalom.
Az önkormányzatban nem győzik hangsúlyozni, hogy az állítólagos bűncselekményeknek semmi köze a külföldi beruházásokhoz, az ipari övezetek körül nem vetődött fel semmilyen gyanú. Nagybecskerek azonban máris érzi a polgármestere elleni médiahadjárat következményeit. Két beruházó – akikkel a napokban kellett volna aláírni a szerződést - továbbállt. Amikor a tudomásukra jutott Knežević letartóztatása, kezükbe vették a szerződést, és azt mondták, hogy „majd jelentkeznek”.
Közben bizottság alakult a polgármester és családja védelmére, de mint mondják, az egész város lejárattatása ellen, mert téves kép alakult ki mindarról, amit az elmúlt három évben tettek Nagybecskereken. Csütörtökön aláírásgyűjtés indult.
Eddig a város központjában épülő OMV benzinkút körül merült fel a legnagyobb gyanú. Nikola Halas, a nagybecskereki önkormányzat Településrendezési Osztályának vezetője ugyanis beismerte, hogy 10 ezer eurós csúszópénzt vett fel Bojan Selimović vállalkozótól, aki az önkormányzattól bérbe vette a benzinkút telkét. A pénz egy részét megtalálták Halas lakásán, aki kijelentette, hogy az átvételéről tájékoztatta a polgármestert. Az OMV cáfolja, hogy bármilyen köze volna az esethez.
Goran Knežević is tagadja bűnösségét, és cáfolja az ellene felhozott bűnvádi feljelentés minden tételét. A rendőrségi letartóztatása után a belgrádi különleges ügyekkel megbízott Kerületi Bíróság vizsgálóbírója 30 napos vizsgálati fogságba helyezte. Vićentije Darijević a védelmét vállaló ügyvédek nevében kijelentette, hogy mindet megtesznek annak érdekében, hogy tisztázzák a polgármestert, de az egész várost is.
A polgármesteri tisztséget Goran Kaurić (G17 Plusz) alpolgármester végzi, a DP pedig megegyezett a koalíciós partnereivel (VSZL, G17 Plusz, VMSZ és az Egyenlőség Mozgalom), hogy egyelőre nem tűzik napirendre a polgármester visszahívását.
Verica Barać a Korrupcióellenes Tanács elnöke szerint még nincsenek meg a feltételei a korrupcióellenes harcnak, intézményeink gyengék, és a politika befolyása alatt vannak. Szerinte a végrehajtó hatalom megengedi a korrupciót minden szinten, aztán kampányhangulatot kelt. A korrupció ellen viszont nem kampány formájában kell harcolni, hanem ez az állami szervek rendes munkája kell legyen. Ehhez pedig nem szükséges politikai biztatás, ami valójában a nyomásgyakorlás formája. Szerinte elfogadhatatlan az, amit a pártok, például a DP tett, amikor bejelentette, hogy mit tesznek majd az állami szervek. A nagybecskereki helyzetet pedig úgy értékeli, hogy a Jugoremedijaban vagy pedig a Šinvozban a helyzet sokkal korrumpáltabb, mint a városi telkekkel kapcsolatban. Ez utóbbival sokkal nagyobb problémák vannak például Belgrádban (Lásd a kikötőt vagy az egyetemi város körüli helyzetet!), de ez mégsem keltette fel az ügyészség érdeklődését. Véleményével sok nagybecskereki egyetért.
