Az Országos Szociális és Gazdasági Tanács az általános kollektív szerződésről szóló megállapodást még áprilisban aláírta. A hosszú éveken keresztül tartó tanácskozások után akadt vitatott pontja, mégpedig a nyaralási pótlék és az egytálételpénz százalékban való meghatározása osztotta meg a tanács tagjait. Végül azonban mindenki elfogadta a kollektív szerződés azon kitételét, ami kimondja, hogy az egytálételpénz a szerbiai átlagkereset 15 százaléka kell legyen, míg a nyaralási pótlék a 75 százaléka.
A kollektív szerződést elfogadta a Szociális és Munkaügyi Minisztérium is, ami azt jelenti, hogy minden vállalatban január elsejétől kötelesek aláírni a munkaadók és a munkavállalók az általános kollektív szerződést.
– Még a választások előtt megszületett az általános kollektív szerződésekről szóló szerződés megfogalmazása, amiről mintegy két éve vitatkoznak a szakemberek. De mivel megváltoztak az igények, a kollektív szerződést is igazítani kellett ezekhez a változásokhoz. A munkatörvény kötelezi a munkáltatót az egytálételpénz és a nyaralási pótlék kifizetésére, ám sokféle megoldásra hagy lehetőséget, ugyanis nem határozták meg, hogy mekkora összeg illeti a munkavállalót. Akár az is megtörténhetett volna, hogy a munkaadó havonta ad egy dinár egytálételpénzt, és egy dinárt nyaralási pótlék címén. Ezért kellett a munkatörvény ezen részét az általános kollektív szerződésben pontosan definiálni. Eredetileg a szerbiai átlagbér 20 százalékát kértük az egytálételre, és egy teljes szerbiai átlagbért a nyaralási pótlékra, de a munkaadók tiltakoztak ez ellen annak ellenére, hogy a Szerbiai Munkaadók Uniója, a Szerbiai Független Szakszervezet és a Függetlenség Ágazati Szakszervezet is aláírta ezt a függeléket. Mivel a munkaadók jelentős része úgy érezte, nem tud eleget tenni ennek a függeléknek, egyre többen kiléptek az unióból, hiszen a kötelezettség csak a Szerbiai Munkaadók Uniójának tagjait érintette – mondta Hugyi István, a Szerbiai Független Szakszervezetek tagja, a Szabadkai Független Szakszervezet alelnöke a kollektív szerződések körüli vita előzményeiről. Ennek következménye lett az, hogy egyeztetések után végül abban állapodott meg a három szakszervezet, hogy a kollektív szerződés szerint az egytálétel a szerbiai átlagbér 15 százaléka, míg a nyaralási pótlék a szerbiai átlagbér 75 százaléka lesz.
– Azt szeretnénk, ha ez a kötelezettség nemcsak azokra a vállalatokra lenne érvényes, amelyek tagjai ezeknek a szervezeteknek, hanem minden másik iparágra is azzal, hogy például a textilipar amennyiben nem tud majd eleget tenni ennek a függeléknek, minisztérium jóváhagyásával találjunk az ő problémájukra is megoldást – mondta Hugyi. Mint kiderült, a Szociális és Gazdasági Tanács még nem talált megoldást erre a helyzetre. Várhatóan a napokban alakul egy bizottság a munkaadókból és a szakszervezetek tagjaiból, hogy megvizsgálják azoknak a vállalatoknak költségvetését, akik nem tudják teljesíteni a függelékben meghatározott kötelezettségeket, s megállapíthassák e vállalatok felfüggesztésének indokoltságát a kötelezettségek alól.
– A Szabadkai Független Szakszervezetnek is volt egy elképzelése az egytálételpénz és a nyaralási pótlék ügyében, miszerint a vállatok a minimális jövedelmet nagyobb értékben határozzák meg, mint az infláció értéke. A munkaadók kérték, hogy csökkentség a jövedelmekre járó adókat. Vagyis a mi elképzeléseink szerint jó lenne, ha amennyiben nem csökkentik a jövedelemadót, legalább az egytálételpénzt és a nyaralási pótlékot ne adóztassák meg. Hiszen az élelmiszer megvásárlásával, vagy a nyaralás befizetésével a munkás már kifizeti az adót. Ám erről a javaslatról majd később tudunk tárgyalni, egyelőre az a cél, hogy a kollektív szerződést aláírják, illetve kiterjesztett hatásköre legyen ennek a szerződésnek – mondta Hugyi István, majd hozzátette: – Természetesen lesznek vállalatok, amelyek képesek többet is adni az alkalmazottaknak, mint amire a kollektív szerződés minimálisan kötelezi őket, de sajnos lesz olyan vállalat is, ahol a munkahelyi besorolást el kell végezni, meghatározni a munkaóra árát. Vagyis azzal, hogy aláírják a kollektív szerződést, vállatokon belül a szakszervezetekkel együttműködve meg kell fogalmazniuk az ágazati szabályzatot is – mondta a szakszervezet alelnöke, majd rávilágított, egyik ilyen pontja a szabályzatnak az iskolai végzettség szerinti bérmeghatározás.
Megtudtuk továbbá, hogy a napokban a vasipari szakszervezetek és munkaadók Szabadkán és Zomborban tartottak tanácskozást arról, hogy ne adóztassák meg az egytálételpénzt és a nyaralási pótlékot. Hugyi István kiemelte, a vasipari szakszervezetek és a munkaadók a határozatukat ismertetni fogják több szerbiai városban, és majd ha egységes megállapodásra jutnak országos szinten, akkor kerül a minisztérium, valamint a Szociális és Gazdasági Tanács napirendjére, ami a szakszervezeti alelnök elmondása szerint nem lesz gyors folyamat, akár egy évig is eltarthat.
Vannak vállalatok, ahol nincs szakszervezet. Itt mi várható?
– Ezekben a vállalatokban valószínűleg a szakszervezet munkáját a munkafelügyelőség tölti majd be. Ők fogják felügyelni a különböző dokumentumokat. Ez a helyzet a kiskereskedésekkel, ahol a munkafelügyelők feladata lesz a kollektív szerződések által meghatározott kötelezettségek ellenőrzése. Ugyanakkor vannak vállalatok, ahol alakulhatnak szakszervezetek. A kisvállalatokban, ahol 10 vagy kevesebb munkás van, a statútum módosítása után lehetőség nyílik majd arra, hogy több vállalat egyesülve alapítson szakszervezetet. Nagy szerepük van ezeknek a szervezeteknek, akik szervezettek és aktívak, már csak a külföldi befektetések miatt is. Egyre több külföldi vállalat jön hozzánk is, ezekben a vállalatokban külföldön is vannak szakszervezetek, amelyek akár együtt is működhetnek az alkalmazottak érdekeinek védelmében.
A nagykereskedésekben, ahol több száz ember dolgozik, sincs szakszervezet, velük felvették már a kapcsolatot?
– Két szabadkai nagykereskedéssel már felvettük a kapcsolatot, akik érdekeltek a szakszervezet létrehozásában. Ők belátták, hogy szükség van erre, és a munkaadók partnerként léptek fel. Azokban a munkaszervezetekben, melyekben a szakszervezetek törvényesen végzik a munkájukat, nem tiltják be a működésüket.
Miért fontos a kollektív szerződés?
– Mert így pontosan meg van fogalmazva a munkakör, a fizetés, a szabadság napokra le van bontva, ismertek a munkavállalók jogai és kötelezettségei. A munkaadó és a munkavállaló közötti viszony dokumentummal van rendezve.
