A szakemberek szerint ez a rendelkezés nagy érvágást jelent majd a községi és a városi intézményekben, ám szerintük azzal, hogy a munkát hozzáértő emberek végzik majd, ez fejlődést jelent a vállalatok számára, ez pedig a polgárok hasznát szolgálja.
Nebojša Gvozdenović, a szabadkai polgármester a közfogyasztás és a közvállalatok gazdálkodásának racionalizációjával megbízott segédje szerint Szabadkán viszonylag jól működnek az városi intézmények és a közvállalatok. Tudomása szerint vannak városok, ahol jobban megszenvedik majd a racionalizáció folyamatát.
‒ Az elmúlt két és fél hónap alatt, amióta az önkormányzatban dolgozom, sikerült belelátnom, hogyan működnek a városi intézmények. El kell mondjam, a szakszolgálatokban, ahol valamiféle specifikus munkát végeznek, például a jogi szolgálatban vagy az építészeti szolgálatban, illetve az ügyfélfogadási szolgálatban, nincs felesleges munkaerő, vagyis a szakemberekből nincs többlet. Benyomásom szerint inkább a segédmunkásokból van több mint kellene, vagyis a takarítóból, a titkárnőkből. Természetesen ezeket a munkákat is el kell valakinek végezni, viszont a kérdés az, hogyan lehetne ezt a részét a munkának átszervezni, kihelyezni.. Úgy gondolom, hogy itt lehetne a legtöbb pénzt megtakarítani – emelte ki Nebojša Gvozdenović, majd hozzátette: ‒ . Egyelőre azonban a munkahelyek átszervezésére nem készültek el a pontos tervek. Mindenekelőtt a szociális program szerint, ami szintén nincs még kidolgozva, a nyugdíj előtt állókat nyugdíjaztatnánk. A törvény nem engedélyezi az elbocsátásokat, de ha őszinték akarunk lenni, mindenképpen szükség van a munkahelyek átszervezésére, amit a minisztérium előír.
Felvették a kapcsolatot más városokkal? Van arról információjuk, hogyan fogják ők megoldani a racionalizációs folyamatot?
‒ Őszintén szólva még nem vettem fel a kapcsolatot más önkormányzati szolgálatokkal. Úgy gondolom, hogy más városokban sokkal több probléma lesz ezzel mint Szabadkán.
Sajnos azonban nálunk is nagy érvágást jelent majd a racionalizáció. De ki kell hangsúlyoznom, ennek az egész folyamatnak a célja az, hogy felhívjuk a fiatalok figyelmét arra, hogy az idők változnak, és többé nem működhetnek a dolgok úgy, mint valamikor. Vagyis a fiataloknak energiát kell fektetniük saját magukba, ki kell menniük a munkaerőpiacra, ahol saját tudásukat és képességeiket kínálják fel. Éppen ezért meg kell fontolniuk, mit tanulnak , és a tudásukat hogyan tudják értékesíteni. Ne arra hagyatkozzanak, hogy ismerősük vagy rokonuk majd munkába állítja őket, esetleg politikai párt tagjaként várjanak a karriere. Ezek az idők lassan elmúlnak, vagy együtt fulladunk meg ebben a rendszerben.
A racionalizáció a közvállalatokat is felöleli...
‒ Természetesen. És azt is tudjuk, hogyan lehet ezekben a közvállalatokban munkát kapni, persze rájuk is vonatkozik a fizetésekre szánt összeg korlátozása. Ezt a fizetésmasszát kell elosztaniuk. Amennyiben több munkással dolgoznak, a fizetésük kisebb lesz, de ha kevesebb emberrel oldják meg ugyanazt a feladatot, a fizetés is növekszik. A nagyobb fizetés pedig jobb munkavégzésre sarkallja az alkalmazottakat. Világos a képlet. A kérdés itt azonban az, hogyan tudjuk ezt megszervezni, és mennyi időt igényel a munkahelyek átszervezése.
Kellemetlen helyzetbe kerülünk, hiszen több ember munka nélkül marad majd a racionalizáció folyamata után, de ezek a vállatok, illetve intézmények elsősorban a polgárok érdekeit szolgálják, az ő pénzüket költik, ezért mindenekelőtt ezt kell szem előtt tartanunk.
Szabadkán van olyan közvállalat, melyet nem érint majd a racionalizáció folyamata?
‒ Tapasztalatom szerint a közvállalatok sokkal jobban gazdálkodnak, mint azt gondoltam. Ha őszinte akarok lenni, amennyiben úgy tette volna fel a kérdést: van-e olyan közvállalat, ahol nincs felesleges munkaerő, és minden jól működik, a válaszom az lett volna, hogy nincs. Mindenhol van lehetőség a fejlesztésre és a racionalizációra is.
A munkahelyek mellett a racionalizáció más területeket is felölel egy vállat vagy intézmény gazdálkodásában?
‒ Az energia felhasználása körül is gondok vannak. Több épületen ki kell cserélni az ablakokat, a hőszigetelést meg kell oldani. Tudatosítani kell, hogy nincs szükség a fűtésre munkaidőn kívül. A régi gépek fenntartása nagyon sok pénzbe kerül. Egyszerűen le kell ülni és kiszámolni, mi az olcsóbb: a régit fenntartani, vagy új gépeket venni. A régi gépekhez alkatrészek kellenek, további alkalmazottak, akik a fenntartásával foglalkoznak. A régi gép a munkát is lassítja, vagy csökkenti a munka hatékonyságát. Vagy például ha a közvállalatok között optikai telefonhálózatot vezetnénk be, a telefonszámla 60 százalékkal csökkenne.
A racionalizáció a gazdasági válság következménye, vagy mindenképpen szükségessé vált az elindítása?
‒ Véleményem szerint a racionalizációra szükség van a gazdasági válságtól függetlenül. Tulajdonképpen nincs köze hozzá, illetve csak egy végső indok volt arra, hogy ezt végre elindítsák, és őszintén beszéljünk róla. Ugyanakkor a racionalizáció hatását előre nem tudhatjuk, el kell teljen 1,5-2 év, hogy megérezzük.
