2024. november 25., hétfő

Fosztogatás állami támogatással

Csízik Károly: A magyarkanizsai csempegyárban valóságos rablás zajlott

Csízik Károly, aki ma a Vajdasági Szociáldemokrata Liga köztársasági parlamenti képviselője, 1987-ben fiatal mérnökként kezdett a magyarkanizsai Keramika csempegyárban dolgozni. 2004 és 2005 között, az akkor már magánosított vállalat legzűrzavarosabb időszakában, a Keramika igazgatóhelyettese, valamint az igazgatóbizottság elnöke volt. Az akkori eseményekre emlékezve, lapunknak elmondta, hogy a nehézségek már 2003-ban elkezdődtek, ugyanis a vállalat egyik újdonsült tulajdonosa, Milan Lukić, akkor kezdte „átcsoportosítani” a csempegyár forgótőkéjét. Csízik szavai szerint Lukić egy év alatt nagyjából 300 millió dináros adósságot halmozott fel a vállalat irányába, mindezt úgy vitte véghez, hogy fizetség nélkül szállíttatta el a csempegyár termékeit. 2004-ben tovább növekedett a tartozás – mondta el a volt igazgatóhelyettes, aki szerint valóságos rablás zajlott a csempegyárban. Ha az ember összeszámolja a mintegy 300 millió dináros, majd az azt követő közel 600 millió dináros tartozást, akkor mindenki számára egyértelművé válik, hogy mekkora összegre is rúgott a csempegyár tartozása – hangsúlyozta Csízik, emlékeztetve, hogy akkoriban egy euró nagyjából hetven dinárt ért.

– Mindennek alapján megállapíthatjuk, hogy nagyjából 10,5 millió euróra rúgott az érték, amit különféle módon kiszipolyoztak a cégből. Közvetlen érintettként, akinek elvesztek a részvényei, és akinek a karrierje is kettőbe tört, szomorúan és keserű érzésekkel tekintek vissza a történtekre. Hosszú éveken át folytattunk szélmalomharcot a maffia ellen. Természetesen veszítettünk, hiszen hasonló helyzetekben csak a filmekben győzedelmeskedhet az ember. Vesztesként és kisemmizve kellett befejeznünk a harcot – fogalmazott Csízik.

Kérdésünkre, hogy Lukić mellett a másik akkori tulajdonos, Živorad Vojinović is „szétlopta”-e a vállalatot, az egykori igazgatóhelyettes elmondta, hogy nem, csak nem sikerült megakadályoznia Lukić ténykedését, hiába próbálkozott jó gazdaként viselkedni. Lukić beépült az állami struktúrába, egyebek mellett a Cégnyilvántartó Ügynökség, valamint az akkori igazságügyi miniszter, a belügyminiszter, a kormányfő és Velimir Ilić, az Új Szerbia elnöke is támogatták – mondta Csízik, hozzátéve: ténykedéséhez Lukić jó hátteret kapott. A szóban forgó résztulajdonos egyébként feltehetőleg csak egy báb volt, akin keresztül a „nagyok” ténykedtek – véli Csízik.

– A Keramika kifosztása nem egyedi eset. Vojislav Koštunica kormányzásának ideje alatt ez sorozatban megtörtént. Az, hogy az Európai Unió huszonnégy magánosítás felülvizsgálatát kéri, nem azt jelenti, hogy Szerbiában csak ennyi hasonló esetet tarthatunk nyilván. Sokkal több vállalatot tettek hasonló módon tönkre. Viszont ha a megnevezett huszonnégy vállalat ügyét kivizsgálják, akkor nagyon jó képet kapunk, hogy mi is történt valójában, hiszen minden esetben hasonló forgatókönyv szerint történtek a dolgok – részletezte Csízik.

2009. március elején a csődeljárás alatt lévő csempegyárat a szabadkai Kereskedelmi Bíróságon megszervezett árverésen 452 millió dinárért a belgrádi Keramika Kanjiža Plus Kft. vásárolta meg. Ez a vállalat az ezt megelőző egy évben bérleti szerződés alapján működtette a magyarkanizsai csempegyárat. A Keramika Kanjiža Plus Kft.-t 50-50 százalékos arányban a Belgrádi Kikötő és egy Cipruson bejegyzett cég alapította.

Arra a kérdésünkre, hogy mivel olyan nevet is említett Lukić támogatói között, aki pártjával tagja a jelenlegi kormánykoalíciónak, mekkora esélyt lát az ügy következetes felgöngyölítésére, a VSZL képviselője közölte: ha napvilágra hozzák az igazságot, akkor valóban kiderül, hogy jelenlegi kormányközeli személyek is összefüggésbe hozhatóak a visszaélésekkel. Nehéz elképzelni, hogy ilyen körülmények között hogyan tudnák ezt véghezvinni – mondta Csízik, hozzáfűzve: szelektíven nem lehet hozzáállni az elkövetett korrupciók átvilágításához. Érdekes lesz kivárni, hogy Aleksandar Vučić Szerb Haladó Pártja az ígéretekkel összhangban valóban leszámol-e majd a korrupcióval, hiszen koalíciós partnereiktől semmiféleképpen nem tudják elvonatkoztatni a történteket – hangsúlyozta a képviselő.

Újabb kérdésünkre, hogy ma hogyan nyilatkozik a Keramika alkalmazottai egy részének 2004-es vádjairól, hogy amikor nem engedték be a vállalatba, akkor gépkocsijával belehajtott a bejárat előtt felsorakozott munkásokba, megsebesítve ezzel több személyt, Csízik közölte: ez nem igaz.

– Engem és más személyeket is kirekesztettek a gyárból, még csak be sem engedtek. Személyes holminkat sem vihettük el. Amikor munkahelyünkre igyekeztünk eljutni, hogy végezzük a munkánkat, az alkalmazottak elállták a bejáratot. Valóban behajtottam a gyárba, de nem úgy, ahogyan azt a munkások egy csoportja állította, hanem csak szépen lassan, lépésben, és senkit sem sebesítettem meg. Sőt, a munkások szétverték a gépkocsimat. Abban az időben sajnos folyamatos volt a sárdobálás – meséli Csízik, aki az igazság kiderítésének érdekében nagyon szeretné, ha az illetékes állami szervek valóban felülvizsgálnák a Keramika magánosítását és az azután történteket.

Milan Lukić, aki jelenleg DP színeiben a smederevói városi képviselő-testület képviselője, tavaly november végén közúti balesetet okozott, amelyben egy személy életét veszítette. A rendőrségi nyomozás szerint Lukić a megengedettnél gyorsabban vezette gépkocsiját, alkoholt azonban nem fogyasztott. Lukićot Smederevón nagytőkés üzletemberként és politikusként ismerik az emberek.

Magával az államhatalom, illetve Vučić korrupcióellenes küzdelmével kapcsolatban Csízik kifejtette: eddig sajnos csak a cirkusz valósult meg, a kenyér még várat magára. Elmondása szerint visszás érzéseket ébreszt az is, hogy a korrupcióellenes közdelem mindeddig meglehetősen szelektív volt, és leginkább a Demokrata Párt, illetve a hozzá közel álló személyek elleni hadjáratra hasonlít – ez a tény megkérdőjelezi a folyamatot. Minden bűnössel és felelősségre vonható személlyel egyformán kellene eljárni, legyen az most tagja az államhatalomnak, vagy nem – szögezte le a VSZL képviselője.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás