Magyarország Szabadkai Főkonzulátusán csütörtökön dr. Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára tisztelte meg jelenlétével az ünnepélyes állampolgársági eskütételt.
Tekintettel arra, hogy csütörtökön, február 21-én emlékeztünk meg az anyanyelv nemzetközi napjáról, köszöntőjében Korsós Tamás főkonzul az anyanyelv mindannyiunk életében betöltött szerepét, jelentőségét hangsúlyozta. A nyelv képes uralkodni az ember felett, ugyanakkor mindenféle küzdelem nélkül tesszük magunkévá édesanyánk örökségét – emelte ki Korsós.
„Az a tény, hogy az anyanyelvem magyar, és magyarul beszélek, gondolkozom, írok, életem legnagyobb eseménye, melyhez nincs fogható. Mélyen bennem van, a vérem csöppjeiben, idegeim dúcában, metafizikai rejtélyként” – idézte Kosztolányi Dezsőt a főkonzul.
Dr. Budai Gyula felemelőként jellemezte az érzést, amely minden egyes alkalommal elönti, ha állampolgársági eskütételen vesz részt a külhonban.
– Amikor 2010 májusában Magyarországon elkezdődött egy új korszak, és a jelenlegi kormány első intézkedései között azt határozta el, hogy határon túli honfitársainknak magyar állampolgárságot fogunk adni, egy régi adósságot teljesítettünk. Határon túli honfitársaink ugyanúgy a nemzettársaink, a nemzet polgárai, mint bárki, aki Magyarországon él. Ők ugyanolyan magyarok, ugyanazt a nyelvet beszélik, ugyanazt a kultúrát őrzik, és ugyanannak a Magyarországnak az állampolgárai. Úgy gondolom, hogy a magyar parlament döntése, amellyel határon túli honfitársaink magyar állampolgárrá válhatnak, a rendszerváltás legbölcsebb és legjobb döntése volt. Mi soha nem felejtettük el a határon túli magyarokat, mi mindig velük voltunk. Ezt a hatalmas űrt pótolta a magyar parlament 2010-ben – fogalmazott dr. Budai.
Az eskütél után a sajtónak nyilatkozva az államtitkár a magyarországi és a vajdasági gazdaszervezetek közötti együttműködés fontosságáról, az abban rejlő lehetőségekről beszélt, elmondta, hogy nagyon régi és jól működő kapcsolatról van szó. Amíg Szerbia nem csatlakozik az Európai Unióhoz, nagyon sok feltételt kell az országnak teljesítenie. Egyebek mellett abban kívánják segíteni a vajdasági gazdákat, hogy ne kelljen átesniük azokon a nehézségeken, amelyeken a magyar gazdák kényszerültek átesni a 2004-es csatlakozás során – magyarázta dr. Budai. Ezért szerveznek Vajdaságban szakmai előadásokat, konferenciákat és ezért napi jellegű a kapcsolat a gazdaszervezetek között – mondta.
– Anyagilag is lehetőségünkben áll támogatni a határon túli gazdaszervezeteket, és ezzel a lehetőséggel élünk is. Az agrárdiplomácia terén igyekszünk olyan lépéseket megtenni, amelyek jobbá teszik a határon túli gazdák helyzetét. Magyarország és Szerbia között mind az agrár, mind az egyéb diplomáciai kapcsolatok jók. Nagyon fontos, hogy ezen kapcsolatok és a kétoldalú tárgyalások során az itteni gazdálkodók érdekeit milyen módon képviseli a magyar kormány. Egyébként a Nemzeti Vidékstratégia végrehajtási programja a Darányi Ignác Terv határokon átívelő gazdasági tér kialakítását kívánja létrehozni. Ez alól Szerbia sem mentesül, ha az EU tagállama kíván lenni, hiszen az EU egységes térnek tekinthető. A vajdasági magyar gazdáknak ugyanolyan jogokkal és lehetőségekkel kell rendelkezniük, mint az unió bármelyik gazdájának – nyilatkozta dr. Budai.
