Cikkünkhöz képgaléria kapcsolódik, amely ITT érhető el.
– Emlékezzünk vissza egy pillanat erejéig az 1942-es évre. Újvidék utcáit felfegyverzett megszállók ellenőrzik, dúl a világháború. Egy bátor kis csapat, Svetozar Marković Tozával az élén úgy dönt, hogy ezekben a körülményekben lapot készít. Ćira Šovljanski házában gyülekeznek, s fognak hozzá a nyomtatáshoz, azt mondani sem kell, nem ma használatos modern nyomdagépen történik mindez. S aztán, az elkészült lapot, a háború elleni üzeneteket, a masírozó katonák között osztogatni kezdik a polgároknak, eljuttatják hozzájuk a Szabad Vajdaságot, a mai Dnevnik elődjét. Ez a bátorság, ez a szabadság iránti vágy a Dnevnik, s erre kell emlékeznie mindenkinek, politikusoknak, a közéletben részt vevő személyeknek is, akiken esetleg eluralkodik olykor a dölyfösség, amikor viszontlátják magukról a kritikát a lapban. A Dnevnik a vajdasági szerbség története és a hazaszeretet szimbóluma, erre kell ilyen pillanatokban gondolni – fogalmazott tegnap Újvidéken Igor Mirović tartományi kormányfő (a szószéken) a Matica srpskában tartott jubileumi ünnepségen, melyet az egyetlen vajdasági szerb nyelvű, cirill betűs napilap fennállásának 80. évfordulója alkalmából tartottak meg.
A tartományi kormányfő kijelentette, a Dnevnik a mindennapok részének számít s esetében is mindig annak számított. A Dnevniknek adta az első politikai interjúját, onnan kapta az első komoly kritikákat munkájára vonatkozóan, annak hasábjain vett könnyes búcsút szüleitől – ez az élet, ezek a mindennapjaink, ez a Dnevnik, fogalmazott. A tartományi kormány eddig is megtett és ezután is megtesz mindent annak érdekében, hogy a lap fennmaradása ne legyen kétséges, fűzte hozzá, ezt ugyanis a tájékoztatás, a hitelesség érdekében teszi. Mint mondta, arra buzdítja a Dnevniket és újságíróit, hogy minden véleménynek adjanak teret a lapban, jöjjön az egyik vagy másik politikai, közgondolkodási oldalról, a végén ugyanis az argumentumoknak kell győzniük, ahogyan eddig is mindig az érvek, a megalapozott kijelentések voltak a döntőek a közügyek alakulásában.
A MEGÚJULÁS IDEJE
Az ünnepségen tett felszólalásában Dušan Vlaović vezérigazgató hangsúlyozta, ez a lap túlélte a világháborút, a kommunizmus kihívásait, a délszláv háborúk megpróbáltatásait, a szankciókat és a bombázásokat – sajnos sok más lap nem mondhatja mindezt el magáról. A napilapot az ott dolgozók kitartása, ereje és tenni akarása éltette, értékelte. A digitalizáció előretörésekor is sokan tartottak attól, mi lesz a nyomtatott lappal, de, mint kiderült, alkalmazkodni tudott az újonnan előállt helyzethez is, megtalálta a napilap és az internetes felület is a helyét. Az újítások folyamatosak, jegyezte meg, mind az online felületen, mind a nyomtatott kiadásban, új digitális szolgáltatások bevezetésén dolgoznak, nemrégiben száz új számítógépet, szervereket vásároltak. Közölte, hogy a közeljövő egyik feladata az lesz, hogy a Dnevnik korábbi, Felszabadulás sugárúti székházának felújítását követően visszaköltözzenek oda az újságírók.
A TOLERÁNS VAJDASÁG NAPILAPJA
Szerbiában a második legidősebb, Vajdaságban a legidősebb lap a Dnevnik, nem létezne ma azoknak az embereknek az áldásos munkája nélkül, akik részt vettek a készítésében az elmúlt nyolcvan évben, s részt vesznek abban ma is, értékelte Nada Vujović, a lap fő- és felelős szerkesztője. A soknemzetiségű, toleráns Vajdaság napilapja akar a Dnevnik maradni, úgy, hogy közben büszkén őrzi továbbra is a szerb nyelvet, a cirill írást és a hiteles, objektív tájékoztatást. Kérdésünkre, hogy mennyiben jelentenek ma gondot az új idők kihívásai, a főszerkesztő elmondta, nem könnyű népszerűnek maradni egy olyan világban, amelyben egyre nagyobb teret hódít a bulvár és az ellenőrizetlen információk sokasága, mint mondta, nem aggódik azonban a jövő miatt, mert meggyőződése, hogy az igaz, hiteles, komoly szónak mindig is lesz súlya és helye a tájékoztatásban, ahogyan az eddig is volt.
ÚJVIDÉK JELKÉPE
Milan Đurić, Újvidék polgármestere beszédében azt hangsúlyozta, hogy a Dnevnik a város egyik szimbólumának is számít, többször változtatta „tartózkodási helyét", de mindvégig újvidéki maradt. Büszkék lehetünk erre a hosszú hagyományra, jelentette ki, s hozzátette, maga is a Dnevnik oldalain tájékozódott már fiatalként a legújabb történésekről, sporthírekről.
A Dnevnik jubileumi ünnepségét megtisztelte jelenlétével Dragana Milošević tartományi művelődési és tájékoztatási titkár, továbbá a Matica srpska tagjai, az újvidéki és vajdasági szerb értelmiség kiemelkedő képviselői is.
Nyitókép: Ótos András felvétele