A Tartományi Képviselőház nagytermében tegnap díszülésen emlékeztek meg május 9-ről, és emlékeztek a II. világháborút lezáró győzelem napjára és egyben Európa napjára. A rendezvény szervezője a Tartományi Igazságfeltáró Bizottság volt.
– Ma ünnepeljük és emlékezünk a győzelem napjára és Európa napjára. Egyikre is és a másikra is, csak a súlypontok vannak máshol – mondta Pásztor István, a Tartományi Képviselőház elnöke az összegyűlteket köszöntve. – Azoknál, mint amilyenek, véleményem szerint mi is vagyunk, akiknél a második világháborúval kapcsolatos dolgok még nem kerültek a helyükre, ahol a múlttal való szembesülés csak az egyik szemmel történt meg, nem eléggé őszintén, szem-lehunyva, kissé rózsaszínű, romantikus szemléleti prizmán keresztül, a súlypont a győzelem napjára való emlékezésen van, a fasizmus feletti győzelmen. Tőlünk eltérően, azoknál, akik a megéltekkel való szembesülés és megemésztés után elkezdték keresni az együttműködés új tartalmait, annak ellenére, hogy mindkét nagy háborúban kibékíthetetlen ellenségek voltak, például Franciaország és Németország, tehát náluk a súlypont az Európa napjának megünneplésén van, mint egy arra való emlékezés, hogy a kataklizma után is lehetséges újrakezdés és hogy az emberek igazságosabb társadalomba vetett hitének nincs határa.
– Tanúi vagyunk – folytatta Pásztor –, hogy Szerbiában gyakran tetten érhetjük a múlt átértékelését és annak életre keltését. Így tanúi vagyunk annak, hogy megkísérlik a második világháború eseményeit kivonni az egyedül lehetséges, múltbéli történelmi szövegkörnyezetből és a korszerű ideológia szükségleteinek szempontjából tolmácsolják a második világháborút, oly módon, ahogyan a mai tolmácsok szeretnék, ha úgy történt volna. Elégedetlenségüket kifejezve, hogy másképpen történt, a magyarázatot a különféle összeesküvésekben keresik.
A Tartományi Képviselőház elnökének szavai szerint „a kérdés, amelyet a közélet részvevőinek fel kell tenniük önmaguknak és egymásnak, vajon van-e elegendő bölcsességünk, hogy megértsük az idő szövegkörnyezetét és az európai autonómiák definiálására irányuló politikai, gazdasági, szociális, művelődési feltevéseket: hogy megértsük, hogy Vajdaság autonómiájának alapjai különböző időbeli, történelmi rétegek rétegeződéséből, valamint a politikai közösségek különféle formáiból állnak”.
– Állítom – mondta Pásztor –, van elegendő politikai érettségünk, hogy párbeszédet kezdeményezzünk az európai kulturális és politikai hagyaték pozíciójáról, amely az antifasiszta hagyományokon, a múlt teljes, reális képével való szembesülés szükségességén, a bűn és a bűnösök elítélésén, az ártatlan áldozatok rehabilitációján, a megismételhetetlen tapasztalat szublimálásán alapszik. Ez az egyedüli út, hogy becsukjuk a múlt könyvét, hogy új lapot, új könyvet nyissunk, a ma és a jövő könyvét. Hogy emlékezve a győzelem napjára megünnepeljük Európa napját, mint az ember jó iránti erőfeszítésének szimbólumát, mint a megbékélés, a közös érdekek keresésének és az ígéretes, emberhez méltó jövő kiépítésének szimbólumát.
Pásztor István készségét fejezte ki, hogy a következő évtől kezdve a Tartományi Képviselőház legyen a díszülés megszervezője a győzelem napja és Európa napja alkalmából.
A díszülésen felszólalt még dr. Ranko Končar és dr. Jovan Komšić történész.
