A múlt heti trópusi időjárást követően tegnap ismét fel kellett öltenünk egy könnyebb kabátot. A hőmérséklet két nap alatt nagyjából 15 Celsius-fokot esett vissza. Mindez még nem is lenne akkora gond, ha a hőmérséklet-csökkenést nem kísérte volna több helyütt pusztító erejű jégeső.
Szombaton este Inđiján alma és teniszlabda nagyságú jég esett, Horgoson hétfő kora délután pedig meggymag nagyságú. Kispiacon szintén hétfő kora délután volt jégeső, amelyet orkán erejű szél kísért. Az egyik helyi gyümölcstermesztő szerint a jég olyan erővel bombázta a gyümölcsösöket és a házakat, mintha golyószóróból lőtték volna. A meggymag és a sárgabarack nagyságú jégszemek úgy néztek ki, mintha legalább száz apróbb darabból nőttek volna össze. A gyümölcsösökben a déli fekvésű sorokban múlt héten megégtek az almák, a most szintén délről érkező jégeső pedig szinte teljesen összeverte a termést. A házakban szintén kárt okozott a jég, a redőnyökbe körömnyi lyukakat szaggatott. Egy idős házaspár elmondta: soha életükben nem láttak ekkora erejű jégesőt.
Az illetékesek már korábban is elmondták, hogy pénzhiány miatt idén nem szereztek be elegendő jégvédelmi rakétát. Erről nyilatkozott tegnap Predrag Marić is, a Belügyminisztérium rendkívüli helyzetekkel megbízott részlegének vezetője. Az állam nem különített el elegendő pénzt a természeti csapások kivédésre, mondta Marić, hozzátéve, hogy a köztársasági büdzsé módosításával 1,3 milliárd dinárt faragnak le a már így is karcsú költségvetésükből. Arról is hallhattunk már az illetékesektől és a szakértőktől, hogy a szerbiai jégvédelmi rendszer jócskán idejétmúlt és még ha lenne is az országban elegendő rakéta, ezekkel akkor sem tudnák maradéktalanul kivédeni a magasból érkező elemi csapást.
Kiss Árpád, a Szabadkai Parasztok Egyesületének elnöke lapunknak nyilatkozva emlékeztetett arra a tényre, hogy a betakarításig minden gabonaféle védtelen a természeti csapásokkal szemben.
– Az időjárás olyan tényező a mezőgazdaságban, amelynek hatását napjainkban már mi magunk is befolyásolhatnánk. A mezőgazdasági minisztérium idén még támogatást is biztosított a gazdáknak, hogy biztosítsák terményüket a természeti csapásokkal szemben. A gazdák eddigi tapasztalatai azonban annyira rosszak, hogy csak kevesen biztosították a terményt. A termelőket elsősorban a bürokrácia riasztja el, hiszen csak nagy nehézségek árán bizonyíthatták, hogy volt-e káruk, vagy sem. Az alapvető probléma azonban az, hogy az állam nem ismeri el a kár okozójaként az elemi csapást helyi szinten, és ilyen alapon nem is nyújt segítséget. Hatalmas támogatás lenne, ha az állam mondjuk elismerné, hogy a magyarkanizsai, a kispiaci, vagy akár az inđijai jég elemi csapás volt, és ennek mentén kártérítést kaphatnának a gazdák. Az időjárás okozta problémák évről évre ismétlődnek, egyszer végre tartós megoldást kellene találni ebben a témában – magyarázta Kiss.
Mint azt a szakértőtől megtudtuk, a gazdák idén meglehetősen jó termésre számítottak, ugyanakkor a betakarítás előtt érkező jégeső tetemes károkat okozott. Májusban a jég több parcellán is tönkretette az árpaféléket, kettétörte azok szárát, vagy kiverte a magot a kalászból, mondta Kiss, majd hozzátette, hogy most, közvetlenül a betakarítás előtt, szinte ugyanez történt.
A gyümölcsösök tulajdonosainak úgyszintén nagy károkkal kell számolniuk.
– Idén az alma végre már almára hasonlított, most azonban az észak-bácskai gyümölcsösökben a jégeső annyira összeverte ezt a gyümölcsöt, hogy esetleg csak ipari minőségűként lehet majd eladni, persze csak ott, ahol egyáltalán megmaradt belőle valami – mondta Kiss.
A szakember szerint az aratás várhatóan nem késik sokat, hiszen ha a jövő hétig felszáradnak a földek, akkor a hét derekától megkezdődhet az aratás.
– Egyelőre nem tudjuk pontosan, hogy mekkora lesz a gabona tekintetében a terméskiesés, de megtörténhet, hogy akár 40–50 százalékos lesz. De nem csak a gabonatermelők számítanak kiesésre, hanem a gyümölcstermesztők és a fóliasátrakban gazdálkodók is. Észak-Bácskában Horgos, Királyhalma, Ludas, Kispiac, Hajdújárás, Kishomok környékén a legkritikusabb a helyzet. A kukoricatermés tekintetében szintén nem sok jóra számítunk. Ami nem feküdt el a földeken, és amit betakaríthatnak, az feltehetőleg gombaszennyezés miatt lesz rossz minőségű. A gazdák egyre nehezebben élik túl ezeket a csapásokat. Tavaly a hatalmas aszály ürítette ki zsebüket és ezért már nagyon várták az idei termést. Félő, hogy az ismétlődő természeti viszontagságok és hozamkiesés miatt sok gazdaság meg is szűnik – foglalta össze Kiss.
