Május elején a Csantavér környéki földeket verte el a jég, múlt héten pedig a Horgoshoz, Kispiachoz közel eső területeken okozott hatalmas károkat. Egyes gyümölcstermelők azt mondják: feltehetőleg az egész termésük odalett. Korábban Inđiján is volt jég, amit azért érdemes külön említeni, mert ott alma nagyságú jégdarabok is hullottak. A jég sújtotta területeken az idősebbek azt állítják, hogy korábban nem voltak ilyen gyakoriak a jégesővel kísért zivatarok, és erejük sem volt ennyire romboló.
Kovács Géza éghajlatkutató lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy a jégeső úgynevezett zivatarcellákból származik, a zivatarcella pedig több zivatarfelhőből tevődik össze. Ezek általában néhány négyzetkilométernyi területen okoznak jégverést, ezért szinte elképzelhetetlen, hogy egy nagyobb város egész területén jég hulljon. Egyébként a jégverés általában a kisebb falvakban jellemző.
– Véleményem szerint ez a falvak mikroklímájával magyarázható. Az urbanizáltabb területeken magasabb a hőmérséklet, a falvakban viszont alacsonyabb, és a szabadabb területeken erősebb a feláramlás. A jégképződés és a jég mérete a feláramlástól függ, attól, hogy milyen gyorsan következik be a lehűlés. Az nagyon ritka, hogy mondjuk a jég mérete alma nagyságú legyen, mint amire a közelmúltban a Szerémségben volt példa – magyarázta Kovács.
A beszélgetés során az is kiderült, hogy a szerbiai jégelhárító rendszer jócskán idejétmúlt. Nyugat-Európában már sokkal hatékonyabb módszerekkel védekeznek a jég ellen. Sok helyütt például repülőgépekkel a felhő fölé repülnek, és melegítő ezüst-jodidot szórnak arra. Kovács elmondta, hogy másutt speciálisan kidolgozott hálót feszítenek ki bizonyos területek fölé, és ezzel védekeznek. Európa gyakorta jégesővel sújtotta területein – például az észak-olaszországi Pó-alföldön, vagy Dél-Tirolban – évtizedek óta alkalmazzák a hálós védekezési rendszert, általában a gyümölcsösökben. A hálót megemelt magasságú támrendszerre rögzítik, majd elvirágzás után kifeszítik, és speciális csipeszekkel kapcsolják össze azokat. Jégeső esetén a jég a háló összekapcsolt, sorok között lévő szélei felé mozdul. Bizonyos súlyt elérve a kapcsok megengednek, a jég pedig a sorok közé szóródik.
– Szerbiában persze az is gond, hogy kevés a rakéta, a szükségesnek csupán a harminc százalékát biztosították. A globális felmelegedés miatt az utóbbi időszakban aktívabb a zivatartevékenység. Ma már áprilistól szeptemberig tart a zivatarszezon, és évente akár harminc-negyven, jégesővel kísért zivatar is előfordulhat. Korábban erre nem volt példa. A jövőben feltehetőleg csak fokozódik a jelenség: az év mind korábbi időszakában jelentkeznek majd a zivatarok, mind gyakoribbak és egyre rombolóbb erejűek lesznek. A szerbiai illetékeseknek ezért minél előbb meg kellene fontolniuk egy korszerűbb jégvédelmi rendszer kialakításának lehetőségét. Az is megoldás lehetne, hogy megkíséreljük csitítani a légörvényeket és a zivatarokat kísérő erős szelet. A légörvényeket úgy lehet a legjobban csitítani, hogy megkíséreljük csökkenteni a fennálló hőmérsékleti különbségeket. Egyébként az időjárás befolyásolására már voltak kísérletek. Ezt leggyakrabban meteorológiai háborúnak hívjuk. Az első ilyen kísérletekkel a múlt század ötvenes éveiben próbálkoztak, majd a vietnami háborúban az Amerikai Egyesült Államok, a kambodzsai háborúban pedig a Szovjetunió végezte ezeket. Átmeneti időjárás-változást okozhattak. Vagy a csapadékot vonták el, vagy különösen erős csapadékot okoztak bizonyos területeken – foglalta össze Kovács.
A szakértőtől azt is megtudtuk, hogy idén nyáron továbbra is szeszélyes és szélsőséges időjárással számolhatunk. Meleg és hideg periódusok fogják egymást váltani, azzal, hogy gyakoribbak lesznek a meleg időszakok, ugyanakkor júliusban és augusztusban is lesznek olyan napok, amikor hűvös idővel kell számolni.
