Nem hiszem, hogy Goran Petrović megússza ép bőrrel. Erősen kétlem, hogy a titkosrendőrségről szóló, az ünnepek előtt megjelent könyve miatt hurcolják meg. Majd találnak más ürügyet, mint ahogyan a Milošević-éra alatt a hazaáruló szégyenbélyegével kirúgták a Szolgálatból azok, akik a bizonyító eljárást felesleges időpocsékolásnak tekintették. Az októberi események után elégtétellel szolgáltak neki, s kinevezték a Cég főnökének. Nem sokáig élvezte a hatalom kegyeit, leváltották, többször lefokozták, végül rákényszerítették, hogy más foglalkozás után nézzen.
Nem hiszem, hogy Goran Petrović megússza ép bőrrel. Erősen kétlem, hogy a titkosrendőrségről szóló, az ünnepek előtt megjelent könyve miatt hurcolják meg. Majd találnak más ürügyet, mint ahogyan a Milošević-éra alatt a hazaáruló szégyenbélyegével kirúgták a Szolgálatból azok, akik a bizonyító eljárást felesleges időpocsékolásnak tekintették. Az októberi események után elégtétellel szolgáltak neki, s kinevezték a Cég főnökének. Nem sokáig élvezte a hatalom kegyeit, leváltották, többször lefokozták, végül rákényszerítették, hogy más foglalkozás után nézzen.
Felcsapott újságírónak. Nem zsurnalisztikai hajlama miatt gyülekeznek a viharfelhők a feje felett. Könyvében a félelmetes, mindig éber Cég tagjait bárdolatlan fickóknak ábrázolja, akiknek anyanyelve a káromkodás, unják munkájukat, a napot eszem-iszommal ütik agyon, s két tivornya között a külső és a belső ellenség leleplezésén buzgólkodnak.
Mókás történetek gyűjteménye e kiadvány, amelynek fő- és mellékszereplői eleven személyek, közöttük Šešelj. Azt más forrásból is tudjuk, mint a szarajevói egyetemen a társadalomtudományok legfiatalabb doktora, ígéretes kádere - máig is tisztázatlan szándékkal - plágiummal vádolta meg Bosznia-Hercegovina két akkori tótumfaktumának, a Pozderac fivéreknek a kedvencét, szintén perspektív káderét.
Ha kizárólag szakmai tisztesség, az írástudó felelőssége vezérelte, hogy hadat üzenjen az akkori tagköztársaságban a dogmatizmust megszemélyesítő kiskirálynak, akkor mi a magyarázata, hogy az öldöklés idején a szerb nép ügyének lelkes védelmezőjeként felelős tisztséggel felruházott, idegen tollakat kisajátító alakkal Šešelj felhőtlen, szívélyes,kiváló kapcsolatot alakított ki?
Kissé előrefutottunk az időben, ott tartottunk, hogy Šešelj Belgrádban talált védelmezőkre, s a Cég minden lépését figyelte, szüntelenül a nyomában voltak. Nem pontosított évben Šešelj észrevette, hogy követik. A hőségtől gőzölgő aszfalton futásnak eredt, s eltűnt. B...zd meg, mintha a föld nyelte volna el, panaszkodott a két ügynök közül az egyik.
- Dehogy nyelte el, s ha már így megizzasztottalak benneteket, illő, hogy fagylalttal kedveskedjek, hogy enyhítsetek szomjúságotokon!
A daliás legények rövid tanakodás után úgy döntöttek, miért ne fogadnák el az ínyencséget, s még élvezettel fogyasztották, testvériesen egyetértettek abban, nincs helye a haragnak, hiszen mindenki a saját munkáját végzi. Utána könnyed sétába kezdtek, elől Šešelj, mögötte tisztes távolságban a két ügynök.
Az előbbieknél jóval lehangolóbb, hogy a hágai törvényszék ügyészsége a Šešelj elleni perben felsült a vád szakértőjének feltüntetett első tanú szereplésével. Azt kellett volna bizonyítania, hogy a vádlott szította a népek, felekezetek közötti gyűlöletet, vérontásra, háborúra uszított. A tanú elismerte, hogy nem ismeri a szerb nyelvet, eredetiben nem is olvashatta az inkriminált szónoklatok szövegét, azokat tanulmányozta, amelyeket az ügyészség a rendelkezésére bocsátott.
Ha mellőzük az útszéli hangnemet, azt, hogy időnként úgy tűnt, hogy a tárgyalótermet kocsmává züllesztette le, a vádlott ésszerűen védekezett: ki szavatolja, hogy az ügyészség nem hamisított, önkényesen nem úgy állította össze a szöveggyűjteményt, hogy saját állítását igazolja? A szakértő nem jutott szóhoz a meglepetéstől, hogy a vádlott mintegy ezer oldalnyi, több könyvet adott ki, amelyekben a Vatikánt, a pápákat a szerbellenes összeesküvés főkolomposainak tüntette fel.
Egy szakember ne döbbenjen meg. Az a feladata, hogy elemezze e kiadványokat, s kimutassa az esetleges gyűlöletszítást.
A szerb értelmiség egy része attól tart, hogy a hevenyészett vádirat, az ügyészség felkészületlensége miatt bírái nem marasztalják el Šešeljt. Ha ez így is lesz, azt azért nem várhatják el, hogy az ártatlan bárányt, az üdvözítő út fáklyását üdvözöljük személyében.
