-- Még az 1990- es években egyesületet kellett volna alapítani, de mivel ezek voltak a jó üzleti lehetőségek időszaka, erre nem került sor. Most pedig, amikor elértek minket a gondok, úgy döntöttünk, hogy összefogunk – magyarázta Svetislav Nikolić, a szabadkai Kereskedők Egyesületének elnöke, majd hozzátette: -- A legnagyobb gondot a konkurencia, illetve a nagyáruházak megjelenése okozza. Nagyon nehéz minden nap versenyben maradni a nagyáruházakkal, hiszen a vásárlók összehasonlítanak minket velük. Ami valahol természetes is, hiszen ma mindenki azt nézi, hogy minél olcsóbban vásárolhasson. Szabadkán azonban a nagyáruházak nem a városon kívülre kaptak helyet, hanem éppen a legjobb lokációkra épültek. A Nyugaton csak városon kívül épülhettek fel a hipermarketek, hiszen pontosan tudni lehet, hogy oda nem megy be az ember csak egy kenyérért és egy joghurtért. Az egyesülethez a lökést mégis az adta, amikor a helyi malomipari üzem és a tejgyár haszonkulcs nélkül adta az árut, a médiumokban pedig az jelent meg, hogy a kereskedők a magas haszonkulcsokon gazdagodnak. Egy szabadkai újságíró azt számolta ki, hogy egy kenyéren 30 százalékos hasznunk van – magyarázta. Ezután összefogtak a kereskedők, 25 taggal megalapították a kezdeményező bizottságot, és 104 taggal megalapították az egyesületet.
‒ Azóta már voltak olyan tagok, akiket eltanácsoltunk, hiszen tevékenységük ellenkezett a statútumunkkal. Fontosnak tartjuk, hogy becsületes munkával megőrizzük az egyesület magját. Tagjaink olyan emberek, akik 10- 15- 20 éve foglalkoznak kereskedelemmel, mert csak így tudunk eredményeket elérni – emelte ki az egyesület elnöke, majd hozzáfűzte: ‒ Az elmúlt egy év alatt szerintem nagyon sok mindent elértünk. Jó együttműködést alakítottunk ki a Szabadkai Tejgyárral és a Fidelinka Malomipari Vállalattal, ezenkívül a palicsi úton megnyílt egy nagykereskedés, amelyik kedvezményeket ad az egyesületünk tagjainak: jobb fizetési határidőket kapunk a megvett árura, és további kedvezményeket is adnak, hogy a mi üzleteinkben is olcsóbban árulhassuk a különböző termékeket, hiszen csak így tudunk megmaradni a nagyáruházak nyomása mellett – mondta. Rámutatott arra, a céljuk az, hogy az áru jelentős részét ne a nagykereskedésekben, hanem a termelővállalatoktól vásárolják meg, ám több termelőcég nem vette komolyan a kereskedők egyesületének képviselőit, hiszen úgy gondolták, az egyesület csupán néhány hónapig marad majd fenn. A jóslatokra azonban rácáfoltak.
‒ Természetesen az a célunk, hogy minél több termelővállalattal együttműködjünk. De csak akkor valósulhat meg az együttműködés, ha a termelők megközelítőleg olyan feltételeket biztosítsanak a számunkra mint a nagyáruházaknak. Tudja ez úgy működik, hogy a termelővállalatok kereskedelmi utazókkal dolgoznak, akik felkínálják a termékeket egy bizonyos áron. Gyakran ezekhez a termékekhez a nagykereskedésben olcsóbban hozzá tudunk jutni, így nincs értelme az együttműködésnek, nekik is alkalmazkodniuk kell hozzánk, „kicsikhez”. Bár véleményem szerint mi sem vagyunk olyan kicsik, hiszen jelen pillanatban 85 tagunk van, akik megközelítőleg 120 üzletet működtetnek, és jelentős mennyiségű árut forgatunk meg. Ugyanakkor pedig 4- 5 munkással dolgozunk, vagyis több mint 500 alkalmazottunk van összesen – mutatott rá Svetislav Nikolić. Megtudtuk, hogy jelenleg a bankokkal tárgyalnak. Elmondása szerint ugyanis egy olyan bankra van szükségük, amelyik az egyesület tagjaival dolgozna.
-- Számításaink szerint megközelítőleg 3- 4 milliárd dinár forgalmat valósítunk meg évente a kiskereskedésekben. Nyugati mintára mi is szeretnénk egy partnerbankot, amelyik alkalmazkodni tud a mi kívánságainkhoz és igényeinkhez. Egyes politikusok szerint a gazdasági válság nem fog minket sújtani, mintha nem lennénk ennek a kontinensnek a része. Persze szegény ország vagyunk, ezért kevésbé fogjuk megérezni – emelte ki az egyesület elnöke majd folytatta: ‒ Nem mindegy, hogy egy banknak 0,15 százalék jutalékot fizetünk a befizetett forgalom után, ami jelenleg a legkedvezményesebb lehetőség, vagy 0,04 százalékot. Mivel a mi célunk is az, hogy átvészeljük a gazdasági válságot, és tudjuk, hogy a forgalmat jelentős mértékben nem tudjuk megemelni, de a keresetet csak a kiadások csökkentésével tudjuk megvalósítani, és ide tartozik a banki költségek csökkentése is – mondta. Rámutatott, vannak vállalatok, amelyek banki jótállás fejében kedvezményesen adnának árut. Az egyesület azonban nonprofit szervezet, nem adhat jótállást, de minden tagért‒ az egyesület keretében‒ a bankok felé külön garantál, hogy a számlákat kifizeti.
Elmondta, véleménye szerint a kiskereskedéseknek nagyobb védelem kellene, hiszen a lopások és a rablások is szinte mindennaposak.
‒ Nem lehetünk csak mi, kiskereskedők a felügyelők nyomása alatt. Sajnos eddig még nem hallottam‒ de cáfoljon meg valaki, ha tévedek‒, hogy a felügyelőség egy nagyáruházban, üzletláncban rajtaütésszerű vizsgálatot végzett volna, vagy bezárták volna azt valamilyen rendellenesség miatt. Félreértés ne essék, nem azt állítom, hogy a felügyelők nem végzik a munkájukat, de jó lenne, ha a rendőség vagy a felügyelőség kiállna a nyilvánosság elé, hogy elmondja, hogy ebben és ebben a nagyáruházban ilyen és ilyen vizsgálatokat végeztek, ilyenek lettek az eredmények. Mindent rendben találtak, és mindent törvényes keretek között végeznek – emelte ki. Megtudtuk, hogy tagjaik többsége szabadkai, ám vannak tagjaik Törökkanizsáról, Magyarkanizsáról, Bajmokról, Bácskossuthfalváról és Telecskáról is. Tagjaik bővítését tervezik, az újságosbódék működtetőivel és a vendéglátósokkal is társulni szeretnének, hiszen ‒mint arra rámutatott‒ ők is a nagykereskedésekben szerzik be az árujukat. Területileg is terjeszkedni szeretnének. Zomborban, Topolyán és Újvidéken is létezik hasonló egyesület, velük is felvették a kapcsolatot.
