Palics idegenforgalmának nagy jövőt jósolnak a szakemberek. Az idegenforgalmi főterv számos különböző sport-, nyaralási és üdülési lehetőséget kínál. Szállodák, SPA-központ, golfpálya épül majd, a tóra pedig egy olyan mólót irányoztak elő, ahol esetleg koncerteket is tarthatnak majd. A terv teljes mértékben kihasználja a palicsi park nyújtotta lehetőségeket, ám a tó vizének minőségével -- aminek tulajdonképpen a terv szerves részének kellene lennie -- úgy ma, mint hosszútávon, nem foglalkozik.
Az illetékes szervek pedig kimondják: ki kellene tisztítani a tavat, iszaptalanítani kellene mint azt harminc évvel ezelőtt tették, ám ez mindenek előtt költséges.Ezenfelül a probléma meglehetősen összetett.
Az iszaptalanítást több módon lehetne elvégezni, amihez számos megelőző felmérésre lenne szükség. Dr. Fábián Gyula, a szabadkai Építőmérnöki Kar professzora, illetve a Vízügyi Tanszék munkatársa évek óta figyelemmel kiséri a Palicsi-tó sorsát. Munkatársaival a Női-strand környékén előzetes felmérést készített az iszapréteg vastagságáról.
-- Harminc évvel ezelőtt a Palicsi-tavat kitisztították, iszaptalanították, feltöltötték az akkor üzembe helyezett szennyvíztisztító vizével. Azóta folyamatos az iszapképződés. Egyrészt a szél által behordott homok rakódik le a mederben, másrészt pedig folyamatos a természetes szerves iszap képződése is, például oly módon hogy az algák a szervezetükbe építik a szerves anyagokat, majd mikor elpusztulnak, a tó fenekére kerülnek. Igy az iszapréteg egyre vastagszik – magyarázta dr. Fábián Gyula.
-- Mivel hamarosan elkészül az új szennyvíztisztító, jobb minőségű víz kerül majd a tóba. Ennek kapcsán felmerül a kérdés, hogy vajon tovább romlik, javul, vagy változatlan marad a víz minősége. Romlani valószinűleg nem fog, de kérdéses, hogy milyen mértékű lesz a víz minőségének javulása. Nem a szakterületem a víz és az iszap minőségvizsgálata, ám a korábbi években az egyetemen készültek olyan tanulmányok, melyek kapcsán az Európai Unió vízügyi keretirányelvét alkalmaztuk a Palicsi-tóra. Ezek révén, többek között feltérképezésre került a tó vízgyűjtő területe, valamint betekintést nyertünk vízének állapotába is. A vízminőséggel kapcsolatban egyértelműen leszögezhetjük, hogy a keretirányelv szerint a Palicsi-tó vize nem kielégitő. A keretirányelv minőséget jellemző színkódjával élve, amely szerint a zöld a legjobb, a sárga aggályokra ad okot a piros viszont nem kielégitőt jelöl, a Palicsi-tó sajnos a piros kategóriába tartozik, vagy még ebbe sem. Hasonló a helyzet az iszappal is. Mint mondtam, ez nem a szakterületem, de megállapítható, hogy a Palicsi-tóban egyre több iszap van. Az iszap tekintetében a tó egy pelenkához hasonlítható: bármilyen kényelmetlen, ami benn van az ott is marad, míg valamilyen határozott megoldást nem találnak rá. Több mint harminc év telt el az előző tisztítástól, és ami azóta bekerült, felhalmozódott a mederbenn – szemléltette a jelenlegi helyzetet a professzor. Megtudtuk azt is, hogy illetékes szervek mintákon keresztül, folyamatosan vizsgálják az iszap minőségét. Körülbelül harminc különböző összetevőnek a szintjét ellenőrzik.
-- Az Építőmérnöki Karon valamelyest más szempontból foglalkozunk a tóval. Bennünket inkább az érdekel, hogy mielőtt bármilyen jellegű beavatkozásra sor kerülne, számszerűsítsük mennyit tesz ki pillanatnyilag az iszap mennyiség valamint milyen módon oszlik meg a tóban. Legutóbbi felújítása során a tavat töltésekkel négy szektorra osztották, amelyek közül mindig a negyedik, a turisztikai szektor számított a legizgalmasabbnak. Valószínűleg ezzel kapcsolatban fog leghamarabb felmerülni az állapot feljavításának igénye. Így aztán, mivel összeállt a szükséges mérőeszköz felszerelés, az egyetemen elvégeztük a kalibrációját, ezt követően pedig próbamérést csináltnk a Női-fürdő környékén. Megközelítőleg másfél hektárnyi területet térképeztünk fel egy szonár segítségével, ami ultrahang útján érzékelni az iszap felszínét. Íly módon az emlitett területről víz alatti térképet tudtuk készíteni, amely feltárta az iszapfelszín morfológiáját. Ezenfelül felmértük a kemény meder elhelyezkedését is, és a két mérés adataiból meghatároztuk az iszap vastagságát – magyarázta a professzor, majd folyatta:
-- A felmérés elvégzésével érdekes tapasztalatokra tettünk szert már ezen az aránylag kis területen is. Kiderült, hogy az iszap felülete sokkal kevésbé hullámzó, mint a kemény tómederé. A víz alatti domborzat tagoltabb, izgalmasabb a kemény meder tekintetében; gyakoribbak rajta a bemélyedések, az egyenetlenségek. Az iszap viszont kiegyenlítettebb felületet mutat, amiből arra a következtetésre jutottunk, hogy az iszap - sűrű, nyúlós anyag lévén - kiegyenlíti a domborzatot, betölti a mélyedéseket. Ebből pedig az következik, hogy nem egyenletes az iszap eloszlása a mederben. A felmért partközeli területen az iszap vastagsága néhol nulla volt, de egyes helyeken a 40 centimétert is elérte. Azt tapasztaltuk, hogy a mólók közvetlen környezetében alig van iszap, míg a Női-fürdő közepén már jelentős a vastagsága. Ez azért lehet így, mert például az őszi hónapokban, amikor a szelek hatására jelentős a hullámzás, az nagyobb mélységig megmozgatja a vizet illetve mindazt, ami a víz alján van. Ezek valójában kis erőhatások, de folyamatosak – mondta. Rámutatott, hogy célszerű volna az egész tó medrét felmérni, hiszen az iszapmennyiség alapainformációnak számít többek között az esetleges iszaptalanítás modszerének megválasztásában is. A több hetes munkát igénylő méréseket csak szélcsendes, nyári időszakban lehet végezni. Fábián professzor szerint a probléma ennnél is összetettebb, mivel az iszap mennyisége csak egy paraméter, számos egyéb felmérésre is szükség lenne. A biológusoknak, vegyészeknek, technológusoknak egyértelmű választ kellene adniuk arra, hogy a kitermelt iszapot hogyan kellene kezelni és tartósan tárolni.
Véleménye szerint a munkálatokat felmérésekkel, tanulmányokkal jól elő kell készíteni. Az iszaptalanítás „száraz” eljárás útján (a tó vizét leeresztik) és „nedves” eljárás (hidrobágerek segítségével „kiporszívózzák” a meder alját) útján is történhet, ám a kiemelt iszapot mindkét esetben kezelni kell. Miután kiemelik a vízből, úgy kell elhelyezni hogy a belőle kicsorgó víz ne kerüljön a talajba, hiszen a csurgalékot is kezelni kell.
-- Úgy gondolom, hogy az Európai Uniós Keretirányelv rá fog bennünket kényszeríteni, hogy elvégezzük a fent említett elemzéseket. Az Egyetem keretein belül egyenlőre önkéntes alapon foglalkozunk a tóval, de az EU-hoz csatlakozva kötelezővé válik a tó minőségének megfelelő állapotba hozása. Jelenlegi állapotában a Palicsi-tó az „erősen módosult” víztestek kategóriájába tartozik. Ugyanis nem természetes úton újulnak fel a víztartalékai, hiszen a szabadkai szennyvíztisztító a Palicsi-tó fő vízforrása. Egyértelmű, hogy jelentős emberi tevékenységgel okozott szennyezésnek van kitéve. Ma már egyre kevesebbet beszélünk a palicsi turizmussal kapcsolatban a tóban való fürdőzésről. Nekem még vannak gyerekkori emlékeim arról, hogy a szüleimmel jártunk a tóra fürdeni, viszont nem emlékszem rá hogy immár nagykorú lányommal egyáltalán voltam-e Palicson fürdeni. Valójában magam is úgy gondolom, hogy nem gusztusos a vízbe menni, főleg amikor az algásodás megkezdődik – emelte ki a professzor. Hozzátette, hogy az idegenforgalmi főterv készítői is tárgytalannak tartották a tóban való fürdés jelentőségét, a tavat inkább csak beruházási háttérnek tekintették.
-- Nem tartom elválaszthatónak a tó állapotát, vizének minőségét a parton történő gazdasági tevékenységektől. A gazdasági lehetőségek mellett a tavat is életben kell tartani. Abban reménykedem, hogy az új víztisztító kiépítésével javul a tó vizének állapota, már csak azért is, mert kezelésre kerül a szennyvízben levő foszfor és nitrogén is. A tóba várhatóan kevesebb szerves anyag kerül majd, ami tápanyagként szolgál az algáknak, ennélfogva hosszútávon változni fog a termelődő iszap jellege is – tudtuk meg dr. Fábián Gyulától. Válaszolva arra a kérdésre, hogy melyik szektorban kellene az iszapkezelést megkezdeni, illetve megoldást jelent-e csupán egy szektor iszaptalanítása, elmondta hogy amennyiben csak az egyik szektort iszaptalanítják, akkor felmerül a kérdés hogy annak feljavított állapota fenntartható lesz-e hosszútávon.
-- Amennyiben az iszaptalanítás tartós jobbító megoldást jelentene a tó állapotának szempontjából, akkor érdemes lenne a negyedik szektorban megkezdeni a tisztítást a víztisztító irányába haladva. Ez azonban sok-sok műszaki kérdést vet fel – mondta a professzor, majd hozzátette: -- Véleményem szerint a Palicsi-tó iszaptalanításának nem időszakos akciónak kellene lennie, hanem szakadatlan karbantartási tevékenységnek, amely folyamatos befektetést igényelne a tartósan elfogadható, jövedelmet termelni képes tóminőség érdekében. Ez a hozzáállás talán kisebb költséget igényelne, mint az időnkénti, radikális beavatkozás – mondta.
Dr. Fábián Gyulától továbbá megtudtuk azt is, hogy az japán Okayama partneregyetemmel közösen vizhőmérséklet-méréseket is végeznek a Palicsi-tavon, távlatban azt remélve a mérésektől, hogy általuk jobban kidomborodnak a tó egészséges egyensúlyához szükséges feltételek. Ezenfelül az Építőmérnöki Kar szakemberei nemrégiben részt vettek egy közös szerb-magyar projektumban is, melynek témája a gyálai holt Tisza, valamint a Zenta melletti Pána holtág rehabilitációja volt. Mint kiemelte, az Európai Unió környezetvédelmi tekintetben ugyan szigorú, ám támogatja is az egyre időszerűbb ökológiai jellegű kezdeményezéseket.
