A magyar kultúra napja alkalmából szombaton a Munkásegyetemen egész napos tanácskozást tartottak Előttem az utódom címmel. A Magyar Nemzeti Tanács, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség, az Anyanyelvi Konferencia és a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet által szervezett fórumon a Kárpát-medencei kulturális intézetek és művelődési ernyőszervezetek képviselői vettek részt.
Üdvözlő beszédet Dudás Károly író és Pomogáts Béla irodalomtörténész mondott. Dudás a megújulásra irányította a meghívottak figyelmét, hiszen a szervezők célja a fiatal értelmiség bevonása a kulturális munkába. Bevezető előadást Korhecz Tamás jogász, a Tartományi Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségügyi Titkárság titkára tartott, majd bemutatkoztak a részvevő kulturális intézetek és szervezetek. A hozzászólások az előadók által fölvázolt témákhoz kapcsolódtak. Szó volt többek között a más-más régiók művelődési intézeteinek működési feltételeiről, a munkahelyekről, a fiatalok foglalkoztatottságáról, a szakemberhiányról, a hagyományok átadásának lehetőségéről, a magyar kultúra jövőjéről.
Korhecz előadása vajdasági magyar kultúra stratégiai tervezéséről és fejlesztéséről szólt, amelyben különös hangsúlyt helyezett a humán erőforrásokra. Olyan folyamatot vázolt föl, amely nagyon sok lehetőséggel, részeredménnyel járt az elmúlt időszakban, ám nagyon sok fejlesztés mégsem valósult meg a gyakorlatban. Elmondta, hogy ezt a térséget a kilencvenes évek végén és kétezer elején általános elszegényedés jellemezte. Jelen volt egy csendes tisztogatás a közszférában, az állampolitika elüldözte a vezető tisztségviselőket, és ugyanekkor intézményleépítés is tapasztalható volt. Ezért túlélésre rendezkedett be a magyar közösség.
Általános nézetté vált, hogy a magyarságnak nincs perspektívája a szülőföldjén, élve eltemette magát. Sokan elvándoroltak, és mint mondta, ilyen gazdasági és szellemi potenciállal várta be a 2000 végén bekövetkezett rezsimváltást a vajdasági magyarság. A közösség életében a 2002-es év pozitív változásokat hozott. Megnőtt a magyarság politikai befolyása, ami a jogalkotási folyamatokban való részvételhez, az intézmény-struktúra kiépítéséhez és a hazai anyagi források megnövekedéséhez vezetett. Korhecz a Magyar Nemzeti Tanács szerepét hangsúlyozta, de hozzátette, nem tudta átfogni a teljes magyar intézményrendszert. Erre akkor válik lehetőség, ha tavaszra elfogadják az erre vonatkozó törvényt.
Pomogáts Béla erkölcsi szempontból közelítette meg a témát. Szerinte az emberek lelkiismeretét a nemzeti felelősség szavaival kellene megszólítani, az utánpótlást nem csak az anyagi javak meglététől kellene függővé tenni.
A tervek és jövőkép felvázolása mellett a részvevők beszámoltak a stratégiai tervezés hatásáról, a közművelődés megújulásáról, az európai uniós irányvonalakról. Ki-ki átadta a tapasztalatát, ötleteket és programokat vázolt föl az estig tartó kerekasztal-beszélgetésben, amelyet Gondi Martina és Sutus Áron vezetett.
A rendezvényt, az említettek mellett, figyelemmel kísérték a Magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium, az Anyanyelvi Konferencia, az Égtájak Iroda és a Balassi Intézet munkatársai is.
A magyar kultúra napjának kétnapos programja pénteken estefelé a Városházán a délvidéki központi ünnepséggel kezdődött, amelyről hétvégi számunkban részletesen beszámoltunk.
