A szerbiai polgárok a közösségi hálózatokon látottak alapján tájékozódnak a leggyakrabban, s a megkérdezettek fele nagyon ritkán vagy soha sem ellenőrzi le az információ forrását – mutatott rá legújabb, digitális írástudással foglalkozó közvélemény-kutatásában a Szabad Választások és Demokrácia Központja (CeSID), melyet a Propulsion ügynökség és az amerikai nemzetközi fejlesztési ügynökség (USAID) a közreműködésével készített. A felmérésbe 1199, 12 és 60 év közötti személyt vontak be, négy generációra osztva őket, a Z generáció tagjai a 12 és 26, az Y generáció a 27 és 41, az X generáció a 42 és 55 évesek közül került ki. Az 55 év felettieket külön kategóriába sorolták.
Egy olyan trendre is felfigyeltek, miszerint a korábbi évekhez képest 2022-ben növekedett a közösségi hálózatok és a televízió befolyása is a polgárok informálásában. Átlagban napi 100 percet töltenek valamelyik közösségi felületen, 88 percet a tévé képernyője előtt, 57 percet rádióhallgatással, 28 percet pedig újságolvasással. Goran Zarić projektvezető azt mondta, a megkérdezettek általában véve elégedettek digitális írástudásuk szintjével. A felmérés azt állapította meg, annak ellenére, hogy elégedettek a digitális írástudásuk szintjével, ez a tavalyi adatokhoz képest csökkent, s most 10,68 ponton áll a lehetséges 15 pont helyett.
A NÉPSZERŰSÉG NEM SZAVAHIHETŐSÉG
A fiatalok leginkább az Instagramot használják. A tinédzserek 66 százaléka pedig a TikTok hálózaton is van. A televízióban sugárzott tartalmak iránt sokkal inkábbb a 40 év felettiek érdeklődnek. A megbízhatóság tekintetében a polgárok azt vallották, hogy leginkább a személyesen kapott, ismerősöktől származó információknak hisznek, és a legkevésbé a videós platformokon látható, ún. influenszerekben.
LEGYŐZTE A BARÁTSÁGOKAT A FACEBOOK
Megfigyelhető egy olyan változás is, hogy az emberek most elégedettebbek annak lehetőségével, ahogyan kifejthetik véleményüket, mint a pandémia évében és 2021-ben. Ami nem sokat változott azóta: jelenleg is egy-két meghatározó téma érdekli leginkább a nyilvánosságot, a koronavírussal kapcsolatos hírek helyét átvették az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos információk, s ezekkel kapcsolatban ugyancsak hajlamosak ellenőrizetlen források befogadására. Leggyakrabban (71 százalék) a közösségi médiából tájékozódik, személyes kapcsolatok révén 76 százalékuk jut információkhoz. A tavalyi felméréshez képest helyet cserélt az első két hírforrás, 2021-ben még nem a közösségi hálózatok vezettek. A személyes kapcsolatokat kizáró információforrások között is a közösségi hálózatok vezetnek 28 százalékkal, ezeket az internetes portálok követik 26, s a televízió 25 százalékkal.
CSAK CÍMEKET OLVASNAK
A felmérés jelentős generációs különbségekre is rámutatott. A televízió, rádió, nyomtatott sajtó jelentősége az életkor előrehaladtával növekszik. A Z generációnál egyértelmű a közösségi hálózatok fölénye, a legfiatalabbak és legidősebbek körében nagyjából egyforma jelentőségük van az internetes portáloknak, de nagy különbség, hogy az 55 év felettiek esetében. Utóbbiaknál a televízió a fő információforrás. Az influenszerek szerepe az életkor előrehaladtával csökkenő tendenciát mutat. A hagyományos médiumok tartalmait nagyobb mértékben részesítik előnyben a férfiak, mint a nők. A Z generáció tagjai nem olvassák el a híreket, csak a címeket, csupán 17 százalékuk olvas végig egy hírt. Az arány növekszik az életkor növekedésével.
TIKTOK-ÁTTÖRÉS, VIBER-URALOM
A közösségi hálózatok körében a TikTok mutat jelentős előretörést, a megkérdezettek 39 százaléka a szórakoztató videók miatt dönt mellette. A válaszadók 42 százalékának nincs preferált témája, azt válaszolta, mindegy neki, mit néz a TikTokon.
Nagy szerepet töltenek be továbbra is az online üzenetküldő alkalmazások, a Vibert például a megkérdezettek 73 százaléka használja rendszeresen.
