Nagybecskereken (újra) felkorbácsolta a kedélyeket a Köztársasági Műsorszórási Ügynökség tanácsának döntése a helyi rádiófrekvenciák kiosztásáról, mivel aszerint a 80 ezer lakosú város 14 rádiója közül egyetlen egy sem folytathatja a munkáját. Már a tavaly meghirdetett pályázat is nagy felháborodást okozott, mivel a kiszabott „kvóta” szerint a legnagyobb vajdasági község számára egyetlen hullámhossz sem lett előirányozva. Ugyanakkor a hasonló nagyságú szerbiai városok számára több helyi frekvenciát is előirányoztak. Ezt akkor sokan politikai háttérrel is magyarázták. Nagybecskereken ugyanis már lassan másfél éve kényszerigazgatás van. Az illetékesek technikai problémákra, elsősorban pedig a román határ közelségére hivatkoznak.
A frekvenciák kiosztása nem kis nyugtalanságot okozott Muzslyán is, ahol immár negyedik éve sugározza műsorát a Zeppelin Rádió, az első falusi (magyar) rádió Bánságban. A legnagyobb magyar többségű bánsági település lakóinak évtizedes álma volt, hogy legyen egy olyan rádiójuk, amelyben a nap bármelyik szakában magyarul szólnak hozzájuk. Mert a napi ötperces, fél- vagy egyórás magyar műsorok hallgatására nincs mindig idejük. A 88,2 Mhz-en sugárzott műsorhoz hasonló, egész napos magyar adás nincsen másutt. A muzslyaiak már azt is megszokták, hogy a rádión hallgassák a helybeli Mária Szent Neve plébániatemplom harangját, és a vasárnapi szentmisét.
A szűkös anyagiak ellenére, a Zeppelin Rádió folyamatosan bővítette sugárzási terét. A Nagybecskerek környéki magyarlakta települések után már elérte Magyarittabét, Magyarcsernyét, de jelentkeznek a hallgatók Szécsányból, Módosról, Titelről is. Becslésük szerint mintegy 15 ezer közép-bánsági hallgatójuk van. Zömében magyarok, de más nemzetiségűek is hallgatják őket. Most fennáll annak a veszélye, hogy ez a sokat várt rádió is megszűnik létezni.
– Gyakorlatilag meg vannak számlálva a napjaink. Már csak a fellebbezési határidő idejére van szavatolva a műsorsugárzásunk. Hogy utána mi történik, azt nem tudjuk. Ha netán utólagos pályázatot írnának ki egy nagybecskereki helyi rádiófrekvencia odaítélésére, akkor sem reménykedhetünk abban, hogy éppen majd egy magyar műsort sugárzó rádiónak adják. El vagyok keseredve, mert több mint háromévi munkánk gyümölcse vész kárba. Hallgatóinknak sem lesz könnyű, akik naponta érdeklődnek és kérdeznek bennünket egész Közép-Bánság magyarlakta településeiről. Mert ez a rádió nem csak a muzslyaiaké volt, hanem az egész vidék magyarságáé. Mi persze ki fogunk tartani, és az utolsó napig dolgozni fogunk, mert élni kell, még akkor is, ha az ember tudja, hogy egyszer meg kell halni, mondja – Sziveri István, a Zeppelin rádió tulajdonosa, aki mindent a saját telkén épített fel azért, hogy még véletlenül se függjön attól, hogy egy támogató vállalat igazgatóját esetleg leváltják-e vagy sem. Ugyanígy igyekezett távol tartani magát a politikától is.
A Zeppelin Rádió megszűnésével Közép-Bánát magyarsága helyi tájékoztatására marad a nagybecskereki és a törökbecsei rádiók korlátozott időtartamú magyar adása. A Zeppelin Rádió túlélése pedig két módon lehetséges: feljuttatni a világhálóra (ami elsősorban az elszármazottak számára jelentene sokat) vagy pedig csatlakoztatni a kábeltévé-hálózatra (ami úgyszintén beszűkíteni a hallhatóságát). Mindkét esetben jóval kevesebben hallgathatnák. Hogy az ehhez szükséges befektetésekről ne is szóljunk. A szakértők azt jósolják, hogy öt év múlva a digitalizálás hulláma elér mihozzánk is, és akkor már nem lesz szükséges a hagyományos hullámhosszokért pályázni. Csak az a kérdés, hogy akkorra marad-e hallgató?
