Négy hónapja annak, hogy letartóztatták Goran Kneževićet, Nagybecskerek polgármesterét, de továbbra sem tudni, hogy meddig lesz még vezetés nélkül a város. A törvény ugyanis nem rendelkezik egyértelműen az ilyen esetekre, vagyis, hogy meddig húzódhat el a polgármester „hivatalos útja”. A helyzet bizonytalan volna egyértelmű törvényszabály mellett is, hát még így. Tehát az állapot eltarthat. Csak egy biztos: az ellene folyó vizsgálat kibővítése után a polgármester legalább március elsejéig rács mögött marad.
A hatalmat tartó demokraták – akiknek a soraiból való Knežević – úgyszintén le vannak bénulva, mert a polgármesterrel együtt vizsgálati fogságban van Bratislav Tomić, a DP városi bizottságának elnöke is. Helyettese Predrag Grgić, a polgármester közeli barátja pedig többször is tudatta: nem hajlandó elfogadni a polgármesteri posztot. Ebben a helyzetben logikus lenne, hogy a nagybecskereki városi képviselő-testület döntsön arról, hogy ki legyen Knežević utóda. Mégsem így lesz: a minap közölték, hogy erről majd a DP elnöksége dönt Belgrádban! Nem tudjuk, hogy ki képviseli ebben a testületben Nagybecskereket, de már most biztos, hogy a döntés végkimenetele a legkevésbé függ majd a Béga mentiektől.
A fenti bejelentés mégsem döbbenti meg a nagybecskerekieket. Ők már rég megszokták azt, hogy sorsuk alakulása Belgrádban dől el. Éppen húsz éve annak, hogy – úgyszintén belgrádi beintésre – letartóztatták az akkori önkormányzati vezetőket, akiket hivatali visszaélés gyanúja miatt ítéltek börtönbüntetésre. Ez bevezetője volt az antibürokratikus forradalomnak. A gyakorlatban pedig hosszú ideig tartó visszaesést hozott a Béga menti város életében. Így volt ez 2006 őszén is, amikor a köztársasági kormány, nem éppen meggyőző okból, kényszerigazgatást vezetett be az akkori legsikeresebb szerbiai városba. Két év kellett ahhoz, hogy Nagybecskereken újra felálljon a helyi képviselő-testület. Senki sem számolta ki, hogy az önkormányzat munkájának a megbénítása mekkora kárt okozott a városnak. Mert Nagybecskerek volt az első város Szerbiában, ahol az elmúlt években létrejött egy új ipari övezet, amelyben húsz befektető több mint hatszázmillió eurós beruházással 6500 dolgozónak kínált munkahelyet. Az elmúlt négy hónapban viszont a beruházók nagy ívben elkerülik a fejlődésnek indult várost. Talán ők is a belgrádi döntésre várnak.
