A köztársasági képviselőház pénzügyi bizottsága a tegnapi ülésén elfogadta a 2023. évre vonatkozó költségvetési javaslatot. Siniša Mali pénzügyminiszter a bizottsági ülésen, ismertetve a dokumentumot kiemelte, hogy a válság és a polgároknak előirányzott segélyek mellett is stabil az államháztartás. Mindezt a nemzetközi pénzintézetek is megerősítik, Szerbia gazdasága ,,szívósnak és ellenállónak” bizonyult – emelte ki Mali.
Rámutatott arra, hogy az év harmadik negyedében 8,9 százalékos volt a munkanélküliségi ráta, és ez a legjobb mutatója annak, hogy az új gyárak megnyitása, az infrastrukturális beruházások, valamint befeketőkért folytatott küzdelem eredményeket hozott.
Mali hangsúlyozta, hogy a 2023. évi költségvetési javaslat három pilléren – az állampolgárok életszínvonalának a megőrzésén, jelentős befektetéseken és az energetikai célú beruházásokon – alapul.
Az életszínvonal megőrzésével kapcsolatban a pénzügyminiszter emlékeztetett arra, hogy az idén november 1-jétől kilenc százalékkal növelték a nyugdíjakat, és december 2-án már folyósították az első nyugdíjakat a magánvállalkozóknak. December 6-án kifizetik a megemelt katonai és mezőgazdasági nyugdíjakat, december 10-én pedig az összes nyugdíjas kézhez kapja a nagyobb összeget.
Mali miniszter megerősítette, hogy január 1-jétől további 12,1 százalékos nyugdíjemelés várható, így a decemberi átlagnyugdíj 287,2 euró, a januári pedig 322 euró lesz. A kormány tervei szerint 2026 végére el kellene érnie a 420–450 eurót. A minimálbér 14,3 százalékkal lesz magasabb január 1-jétől. Elmondása szerint a költségvetés további bérkönnyítést irányoz elő, így január 1-jétől a fizetés adómentes részét 12,5 százalékkal, 19 300-ról 21 712 dinárra tervezik növelni.
A költségvetés második pillérével kapcsolatban a pénzügyminiszter elmondta, hogy a bruttó hazai össztermék 6,8 százalékát különítették el a befektetésekre. A harmadik pillér, vagyis az energetikai kérdések kapcsán Mali kiemelte, hogy pénzt irányoztak elő gáz és áram vásárlására.
