Magyarország Szabadkai Főkonzulátusán Csallóközi Eszter főkonzul adta át Léphaft Pál újságírónak, a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesülete elnökségi tagjának és napilapunk nyugalmazott karikaturistájának a nemzeti ünnepünk alkalmából a Novák Katalin magyar köztársasági elnök által adományozott Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat állami kitüntetést. Léphaft Pált a délvidéki magyar kulturális és művészeti életben folytatott több évtizedes alkotói tevékenysége elismeréseként tüntették ki.
Alkalmi beszédében Csallóközi Eszter a kiemelkedő munka és a kitüntetések közötti kapcsolódási pontokról beszélt. Szavai szerint amióta világ a világ, az értékes munkát megbecsülik. Rámutatott, ha valaki a kötelezőnél többet tesz, azt külön elismeréssel fogják értékelni. A folytatásban Magyarország szabadkai főkonzulja felelevenítette az állami kitüntetések adományozása kialakulásának legfontosabb történelmi állomásait, szót ejtve az ókori egyiptomi kitüntetési szokásokról vagy az ókori Rómában és Görögországban jellemző gyakorlatról. A kitüntetések adományozása kortól és helytől függően sokféle lehetetett, és lehet ma is, szolgálják a nemzeti érdeket, és egyben a valós érdemek őszinte elismerését – emelte ki, rámutatva, hogy Magyarországon is hosszú történelmi folyamat formálta az elismerések mai rendszerét.
Magyarország az az ország, ahol az állam és a nemzet határai nem esnek egybe, ám az elmúlt tíz év nemzetpolitikájának köszönhetően olyan támogatási rendszerek alakultak ki, és olyan magyar közösségi építkezési folyamatok kezdődtek meg, amelyek teljesen megváltoztatták a külhoni lét lehetőségeit – mondta Csallóközi Eszter. Szavai szerint Magyarország célja, hogy erősítse a nemzeti összetartozást és hozzájáruljon ahhoz, hogy minden magyar teljes életet élhessen szülőföldjén.
– Az elismerések azt is kifejezik, hogy egyetlen nemzet, egyetlen magyarság tagjai vagyunk, amelyik akkor tud megmaradni, ha minden nemzetrésze megmarad, és ha minden nemzetrészében minél többen vannak azok, akik a magyarság megmaradásáért tevékenykednek – fogalmazott Csallóközi Eszter.
Léphaft Pál köszönetét tolmácsolta Novák Katalinnak, majd megjegyezte: nem az ítélet, hanem a dicséret teszi próbára az embert. „Ez a magas rangú kitüntetés azt hiteti el velem, hogy én is lámpavivő vagyok, és olajam nem égett hiába eddig. Örömmel és büszkeséggel tölt el, hogy itt állhatok, és szembesülhetek azzal, hogy nemzetem számontart, ez talán a legtöbb, amit kaphatunk” – fogalmazott Léphaft Pál.
– Köszönöm az anyaországnak, hogy nemzetpolitikája révén gondolattal, szóval, cselekedettel és hathatós anyagi támogatással teszi lehetővé, hogy határon innen és túl hagyományos értékeink szellemében tarthassuk meg és építhessük közösségünket. Köszönöm kollégáimnak és mindazoknak, akik támogattak bennünket, Ungvártól Alsólendváig, Pozsonytól Brassóig, és kezet nyújtottak, amikor innen, a Vajdaságból, az újságírás szakmai csúcsára igyekeztünk felkapaszkodni. Köszönöm mindazoknak, akik segítettek abban, hogy Tamási Áron gondolatát, miszerint „azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne”, meg tudjam élni és magaménak tudjam vallani. Az otthon több, mint bármelyik, határokkal körülírható terület, a haza és az otthon mi magunk vagyunk, nyelvünk, hitünk, szokásaink és a család, amelyik által az élet rendje körénk szerveződik – hallhatták az egybegyűltek.
Alkalmi beszédét követően Léphaft Pál a Szent Koronáról készített rajzát ajándékozta Csallóközi Eszter főkonzulnak.
Nyitókép: Léphaft Pál a Szent Koronáról készített rajzát ajándékozta Csallóközi Eszter főkonzulnak (Molnár Edvárd felvétele)
