Meghosszabbította az észak-koszovói szerb rendszámtáblák érvényességi idejét kedd esti ülésén a szerb kormány, és a döntés alapján mindaddig érvényben maradnak, amíg Belgrád és Pristina nem találja meg a párbeszéd során a végleges megoldást a rendszámtáblák ügyében. A kormány határozata értelmében mindaddig nem adnak ki észak-koszovói települések neveit megjelenítő újabb rendszámtáblákat, amíg az említett megállapodás létre nem jön. Ezzel voltaképpen teljesítette Szerbia azt a brüsszeli megállapodást, amit november 23-án értek el a tárgyalások és a helyzet elharapódzása után, s melyről az Európai Unió illetékesei még akkor beszámoltak. Koszovó azt vállalta, hogy a továbbiakban eláll minden olyan lépéstől, amely a gépkocsik újraregisztrálására kötelezné a szerbiai jelzéseket tartalmazó táblák tulajdonosait. Mint ismeretes, a rendszámtáblák ügye politikai és intézményes válságot váltott ki. November elején a fenyegetések miatt a Szerb Lista tagjai elhagyták a koszovói intézményeket, kiléptek a kormányból, és nem vesznek részt az önkormányzatok, a rendőrség és az igazságügyi rendszer munkájában sem.
Tegnapelőtt incidensek sorozata rázta meg Észak-Koszovót, ahol Albin Kurti koszovói kormányfő döntése értelmében december 18-án helyhatósági választásokat kellene tartani, miután a Szerb Lista minden politikusa elhagyta a koszovói intézményeket, így a négy szerb többségű, észak-koszovói önkormányzat szerveit is. Detonációkról adtak jelentéseket a hírportálok Zubin Potokban és Kosovska Mitrovica északi részén is, ahol a koszovói rendőrség a pristinai központi választási bizottság tagjaival betört a községi szavazóhelyek épületeibe, feldúltak mindent, amit a helyszínen találtak, s lecserélték az érintett épületek bejárati ajtajainak zárait is.
Jeff Hovenier koszovói amerikai nagykövet tegnapi kijelentésében abbeli véleményének adott hangot, hogy Észak-Koszovóban nem teremtődtek meg a feltételek a helyhatósági választások december 18-i lebonyolítására. Kifejtette, hogy a megfélemlítés és a vandalizmus, aminek kedden mindenki a szemtanúja lehetett Észak-Koszovóban, semmiképp sem számít a politikai küzdelem elfogadható eszközének, s hozzátette, sajnálattal kell megállapítania, hogy a koszovói vezetőség nem teremtette meg a megfelelő körülményeket a szerb többségű önkormányzatokban az egyrendben zajló voksolás elvégzésére. Hovenier a Twitteren tett bejegyzésében úgy fogalmazott, az Egyesült Államok elítél mindenkit, aki részt vett a keddi eseményeken, különösen a robbanószerkezetek használóit, ezeknek a bevetése és az életek veszélybe sodrása ugyanis nem lehet a tiltakozásnak a jele, semmilyen körülmények között.
FIGYEL A KFOR ÉS AZ EULEX
Hasonlóan nyilatkoztak a tegnapi nap folyamán a KFOR katonai misszió és az EULEX képviselői is, akik arra hívták fel a figyelmet, hogy a békének a megőrzése a legfontosabb, ezért a továbbiakban is fokozott figyelmet szentelnek az észak-koszovói történéseknek. Rámutattak arra, hogy minden tiltakozásnak békésnek kell lennie. Közben Albin Kurti koszovói kormányfő Aleksandar Vučić szerb államfőt tette felelőssé a történtekért. Véleménye szerint a koszovói rendőrség elleni szervezett megmozdulások hátterében a belgrádi vezetőség áll.
KÉSZ AZ ÚJ RENDEZÉSI TERV
Belgrád és Pristina is kézhez kapta az új európai rendezési terv legújabb, utolsó változatát – jelentette ki Josep Borell uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő, de nem kívánt arról beszélni, hogy pontosan milyen megoldási elképzelések vannak ebben a változatban, csupán annyit közölt, hogy nem szabtak határidőt, amelyen belül a feleknek nyilatkozniuk kellene a tervben meghatározottak elfogadásáról vagy elutasításáról. Borell kifejtette, miután elhárították a rendszámtáblák körül kialakult korábbi feszültséget, Belgrádnak és Pristinának most tovább kellene haladni a dialógus útján, s komolyan meg kellene fontolniuk a német–francia rendezési javaslatot és az azon alapuló legújabb tervet is.
– Mindkét félnek megfelelő komolyságot kellene tanúsítania az új rendezési tervvel kapcsolatban, amelyet letettem az asztalra, Németország és Franciaország erőteljes támogatásával. Úgy vélem, egy olyan pillanatban vagyunk, amelyben lehetséges a megállapodás megkötése, ezért ki kellene használni ezt a pillanatot. A párbeszédnek tartalmasnak és felelősségteljesnek kell lennie – értékelte az európai uniós diplomácia vezetője.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy 2023 márciusa-e a végső határidő, ahogyan ezt korábban egyes sajtóértesülések közölték. Borell kifejtette, nem mesterséges határidők gyártásával kellene most foglalkozni, hanem munkához látni. Hozzáfűzte, fontosnak tartja, hogy most ne jelöljenek ki dátumokat, hanem inkább arra kell rábírni a feleket, hogy minél gyorsabban dolgozzanak, s akkor eredmények is lesznek.
