2024. november 22., péntek

A háború szélére sodródva

Szerbia követelni fogja saját biztonsági erőinek visszatérését Észak-Koszovóba – A szerbek lakta településeken razziázott a koszovói albán rendőrség

Szerbia követelni fogja minden olyan lehetőségnek a kihasználását, amely összhangban áll az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1244-es határozatával – jelentette ki pénteken Ana Brnabić szerbiai kormányfő, reagálva arra a csütörtökről péntekre virradóra bekövetkezett helyzetre, amelyet a koszovói különleges rendőrségi egységek (ROSU) tagjai váltottak ki: behatoltak Észak-Koszovó szerbek lakta önkormányzatainak a területére, ott járőröztek és állomásoztak bizonyos ellenőrzőpontokon, amire a nemzetközi előírások szerint nincs lehetőségük. Albin Kurti koszovói kormányfő a háború szélére sodort minket, hangsúlyozta a miniszterelnök, majd rámutatott arra, hogy az országnak jogában áll a 1244-es határozattal összhangban bizonyos számú biztonsági erőt visszavezényelni Koszovó területére, s ezzel a jogával a kialakult helyzet miatt élni is fog.

Előző éjjel a ROSU észak-koszovói megjelenése után egyébként Petar Petković, a szerb kormány Koszovó-ügyi irodájának vezetője jelentette be, hogy Szerbia ezer fős biztonsági kontingenst kíván küldeni Észak-Koszovóba, miután a koszovói albán rendőrség tagjai betörtek a szerbek lakta területekre és megfélemlítik a lakosságot. Ana Brnabić pénteken azt mondta, a helyzet tűrhetetlenné vált Észak-Koszovóban, nap mint nap szemmel láthatóan sérti meg a koszovói hatalom a kumanovói és a brüsszeli egyezményeket. Mint mondta, Aleksandar Vučić államfő két napig fontos egyeztetéseket folytat majd a nemzetközi közösség képviselőivel, s további részleteket közöl majd arról, mikor és hogyan kíván Szerbia élni jogaival. Brnabić kifejtette, egyértelmű, hogy a KFOR nem végzi a rá bízott munkát, a szerbség pedig ilyen körülmények között nem tudja magát biztonságban érezni Koszovóban. A kormányfő elmondta, hogy még az óvodás gyermekek élete sincs biztonságban, utalva arra, hogy a Pristina által irányított ROSU kétszer is megjelent óvodák udvaraiban.

Aleksandar Vučić államfő az éjszakát és a kora reggeli órákat Miloš Vučević védelmi miniszter és Milan Mojsilović vezérkari főnök társaságában töltötte – tette közzé az Instagram közösségi hálózaton. A koszovói fejleményeket figyelték, az államfő csupán annyit fűzött még hozzá a bejegyezésében: nem adjuk meg magunkat.

RÁLŐTTEK EGY ALBÁN RENDŐRRE

Az éjszaka folyamán a ROSU egyébként megjelent Észak-Mitrovicában és Zvečanban is. Az egyetlen komolyabb incidensről az utóbbi községből érkeztek beszámolók. Egy KM rendszámtáblás Audiból puskákkal felfegyverkezett személyek Srbovac faluban rálőttek a koszovói rendőrség járőröző tagjaira – adta hírül a KoSSev csütörtökön éjjel. Egy rendőr könnyebben megsérült, a rendőrautón jelentős anyagi kár keletkezett. Az Ibartól délre is növekvőben van azonban a feszültség, Gnjilanéban betörték egy szerb tulajdonban álló üzletnek a kirakatát az éjszaka folyamán. Pénteken gyenge rendőri jelenlét jellemezte a délutánt, a koszovói rendőrség néhány tagja Mitrovica vegyes etnikumú negyedeiben állomásozott.

FESZÜLTSÉGGEL TELI NYUGALOM

Most nyugalom van, de a helyzet feszült – értékelte Igor Simić, a Szerb Lista alelnöke a közszolgálati televízióban pénteken reggel. Mint mondta, becslések szerint előző nap a koszovói albán rendőrség mintegy háromszáz tagja vonult be a szerbek által lakott településekre. Simić elmondta, koszovói albán fegyveresek törtek be egy leposavići óvodába is, elkobozták egy szerb család vagyontárgyait Velika Hodžában, lényegében egész éjszaka razziáztak a többségében szerbek lakta településeken. Véleménye szerint ezzel a koszovói kormány az alapvető emberi jogokat tiporta sárba, minden nemzetközi megállapodást megsértett, célja pedig a szerb lakosság elűzése Koszovó területéről.

LEHETSÉGES VAGY NEM?

Az elemzők pénteken a szerb biztonsági erők Koszovóba való visszatérésének esélyeit latolgatták. Siniša Ljepojević külpolitikai elemző szerint ez egy nehezen kivitelezhető tervnek számít még akkor is, ha azt előirányozza a 1244-es határozat. Mint közölte, a rezolúció után Szerbia még számos megállapodást aláírt, így a brüsszelit is. Ezekben elfogadott bizonyos kikötéseket, így például a párhuzamos szerb intézmények leépítését és a biztonsági erők távol tartását is. Nem lehetetlen a küldetés, de igen komplikált – értékelte. Momir Stojanović tábornok, a Katonai Tájékoztatási Ügynökség (VBA) korábbi vezetője sem tartotta pénteken reálisnak a szerb katonaság visszatérését Koszovóba. Ha ez meg is történne, a szerb erők könnyű fegyverzettel kizárólag a vallási létesítményeket és a határzónát védhetnék a rezolúció értelmében – fogalmazott. Ezzel szemben Milovan Drecun, a képviselőház Koszovó-ügyi bizottságának elnöke azon a véleményen van, hogy a feltételeket gyorsan meg lehet teremteni, ha az államvezetőség végleg eldönti, ez a megfelelő lépés.

ROSSZ AZ IDŐZÍTÉS

Az Európai Uniót aggodalommal töltik el a legújabb észak-koszovói fejlemények – jelentette be Peter Stano, az Európai Bizottság sajtószóvivője. Az EU, a Koszovóban állomásozó KFOR és az EULEX is fokozott figyelemmel kíséri a történéseket, hiszen a béke megőrzése mindennél fontosabb, elsősorban az ott élők miatt – húzta alá. A Belgrád és Pristina közötti párbeszéd mielőbbi folytatása mellett szállt síkra.

Jörn Rohde pristinai német nagykövet kijelentette, Berlin nem tartja megfelelőnek az időt az észak-koszovói szavazás lebonyolítására december 18-án. Ezzel voltaképpen egyetértett amerikai kollégájával, aki egy nappal korábban hasonló megállapítást tett.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás

Nyitókép: Képernyőfelvétel