Sunyi módon eddig nagyrészt hallgatott a tél. Már-már azt hittük, megússzuk „nagy mínuszok” nélkül. A folytatásban azonban változás ígérkezik, hisz a mostani hét az elmúlt évek egyik legkeményebb téli hete: szibériai eredetű légtömeg fogcsikorgató hideget hozott térségünkbe. Az északkelet felől érkező hideg, száraz levegő egészen Nyugat-Európáig utat tört magának.
Hosszútávú előrejelzésekben napok óta emlegetik a hét második felében a havazás esélyét. A hideg beáramlását ugyanis egy mediterrán ciklon kialakulása követheti, mely a kellően áthűlt légkörben péntektől kezdődően többnapos havazást is okozhat. A számítások jelentős része vár havazást, vagyis a száraz forgatókönyvnek egyre kisebb az esélye.
Végre – mondaná a vajdasági gazda. Hóra, havazásra szükség lenne, hisz a tartomány területén ezen a télen kevés csapadék esett, a búzára pedig nagyon jól jönne a hótakaró. Még az a szerencse, hogy az őszi vetés szépen kifejlődött a száraz, fogcsikorgató fagyokig, így a fiatal növényzeten eddig (valószínűleg) nem keletkezett nagyobb károsodás.
Kiadós csapadékra, havazásra azért is nagy szükség lenne, mert a talaj víztartaléka a hónapokig tartó szárazság miatt a minimumok minimumára csökkent. Ez miatt pedig máris olyan előrejelzések láttak napvilágot, hogy bizony az idén szárazság lesz. De erre még most túl korai volna fogadni.
A 2011-es év a mérések kezdete óta legszárazabb év volt térségünkben. Átlagban mindösszesen 404,4 milliméter csapadék hullott, ami a 2000-es év rekordját adta át a múltnak. A rekordszárazságnak csak azért nem volt drámai a hatása, mert a tavaszi, kora nyári időszakban még kitartott a tavalyi csapadékos év talajvíztartaléka, és a nyári időszakban is volt némi csapadék. A szárazság az őszi időszakban erősödött fel, így a mezőgazdaságot kevésbé érintette.
Bátran feltehető a kérdés, hogy mindez az éghajlatváltozás következménye-e? Nos, ha belegondolunk abba, hogy a 2010-es év a rekordmennyiségű csapadékokról szólt, akkor a kérdésre a válasz egyértelmű igen. A 2010-es évben átlagban 985 milliméter csapadék esett, és az abszolút rekord is megdőlt, 1555 milliméter csapadék hullott egyetlen mérőhelyen, a média pedig az áradásokról és belvizekről szóló hírekkel volt tele.
A rekordszáraz és rekordcsapadékos év egymásutánisága még beleférne az éghajlat természetes ingadozásába, de észrevehető, hogy az elmúlt évtizedekben egyre gyakoribbá válnak az időjárási szélsőségek. Korábban a csapadékos és száraz időszakok csoportosulva jelentkeztek, míg napjainkban a rekordszárazságot rekordcsapadék is követheti, amire korábban nem volt példa.
A jövőben az előrejelzések szerint a szárazodás lesz jellemző a Kárpát-medencére. A nyári hőmérsékletek növekednek majd, míg a csapadékmennyiség tovább fog csökkenni.
