Egy nappal azt követően, hogy a U.S. Steel acélművek kivonult a szerbiai piacról, megkezdődött a dán Grundfos ipari szivattyúkat gyártó nagyvállalat inđijai üzemének építése. Habár e zöldmezős beruházásból remélt haszon nem igazán mérhető össze az amerikai óriás távozásának negatív következményeivel, válságos időszakban 50 millió eurós befektetésnek is örülni kell, de nagyon. Nem hiába pózolt ásóval a kézben a teljes politikai csúcsvezetés.
A médiajelentésekből ítélve az újságírók sem akartak ünneprontók lenni kellemetlenkedő kérdéseikkel, hiszen megkérdezhették volna, hogy miért „csak” 50 millió euró értékű a beruházás, amikor még fél évvel ezelőtt is 80 millióról beszéltek, az év végére ígért 350 munkahely helyett pedig 2009-ben még 500 munkahelyről volt szó… De mindettől eltekintve kétségkívül az egyik legnagyobb greenfield invesztíciót jelenti a gyár építése Vajdaságban, ezen belül is Inđijában. Azon a 26 000 lakosú településen, illetve abban az 50 000 lakosú községben, amely országos rekordernek számít az egy főre eső közvetlen befektetések tekintetében (egy évtizedre visszamenőleg több mint 300 millió euró értékű ilyen beruházással dicsekedhet Inđija).
Minek köszönhető e kisváros sikere? – teszik föl időről időre a kérdést az ámuldozók. A válasz persze összetett: nyilván van geostratégiai és politikai vonzata, nem mellékes a kapcsolatrendszer és a lobbizás jelentősége, sőt a lubickolás tudománya a balkáni vadkapitalizmus vizeiben – akármit is jelentsen ez. De a siker kulcsa mégiscsak egyetlen személy: Goran Ješić polgármester, és az általa megtestesített energikusság, innovációs készség, nyitottság, tenni akarás, rátermettség, célorientáltság, csapatjáték és rengeteg munka – egyszóval mindaz, ami egy jó vezetőt jellemezhet.
Goran Ješić 1974-ben született Mitrovicán. Az általános és középiskolát már Inđijában végezte. Az Újvidéki Egyetem Mezőgazdasági Karán szerzett oklevelet, ahol jelenleg doktori stúdiumokat folytat.
1996 óta politizál. Ebben az évben alapította meg a Vesna Pešić vezette Szerbiai Polgári Szövetség inđijai helyi szervezetét. Egyik szervezője volt az 1996/97-es egyetemista tüntetéssorozatnak Újvidéken, majd ’99-ben az Otpor mozgalom vajdasági ágának létrehozásában vállalt aktív szerepet. Mindeközben a civil társadalom aktivitásaiból is kivette a részét, hogy 2000-ben immár politikai, mozgalmi és tudományos tapasztalatokkal felvértezve megkezdhesse mind a mai napig töretlen karrierjét Inđija és az ország legfiatalabb polgármestereként.
Ješić talán az egyetlen politikus az országban, aki eldicsekedhet azzal, hogy eddig még minden választást megnyert, ráadásul mindig többségi rendszerben, ahol elsősorban nem a pártpreferencia, hanem a személyiség számít. 2000-ben így lett községi képviselő, majd polgármester, 2004-ben és 2008-ban pedig tartományi parlamenti képviselő és ezzel párhuzamosan a szerémségi község elnöke. Az elsők között adta vissza vajdasági képviselői mandátumát, miután összeférhetetlennek minősíttetett a két funkció.
Pártszimpátiáit elég gyakran váltogatta, habár hivatalosan csak két pártnak volt tagja: a Szerbiai Polgári Szövetségnek, majd 2006-tól a mai napig a Demokrata Pártnak. Nem ritkán a hivatalos pártpolitikától eltérő véleményének is hangot ad, koalíciós partnereket kritizál élesen, vagy éppen az ellenzék bizonyos lépéseit dicséri. De mindezt megteheti, hiszen olyan hírnevet szerzett magának, hogy politikai öngyilkosság volna félretenni.
A Ješić vezette Inđija volt az első község az országban, amely nyugati mintára reformálta meg a közigazgatást, lehetővé téve, hogy a polgárok egy helyen és csupán néhány perc alatt hozzájuthassanak dokumentumaikhoz. Bevezette az ún. 48-as rendszert, amely lehetővé teszi a polgároknak, hogy telefonon, SMS-ben vagy interneten keresztül jelentsék környékük kommunális problémáit, és garantálja, hogy 48 órán belül tájékoztatást ad a megoldás folyamatáról. Inđiját választotta telephelyéül többek között a Henkel, a Thiysen group, a Terraproduction és a már említett Grundfos is, 2008-ban pedig az indiai Embassy Grouppal kötött a város szerződést üzleti park kiépítéséről. A 600 millió dollár értékű projektum Szerbia legnagyobb zöldmezős beruházása lehetne, ha megvalósulna. Négy évvel ezelőtt a legpatinásabb gazdasági napilap, a Financial Times beválasztotta e szerémségi községet a 25 legvonzóbb európai város közé, ahová érdemes külföldieknek beruházni.
Goran Ješić beszél angolul, nős, két gyermek apja.
