A zombori Dukat tejgyár a napokban felmondta a szerződést a közép-bánáti tejtermelőkkel és február 16-a után nem veszi át tőlük a tejet. Egyedül a magyarcsernyei termelőknek tettek némi engedményt: nekik egy héttel meghosszabbították a felmondási határidőt. A világgazdasági válságra, illetve a tejtermékek iránti kereslet csökkenésére hivatkozva, hasonló intézkedéseket jelentett be több más tejgyár is. A 65 éves jankahídi Besu Pavel 13 éves korától jószággal foglalkozik. Most vele dolgozik a fia, Felican és unokája, Marius, természetesen a család nőtagjai is.
– Kizárólag tejtermelésből élünk. Az elmúlt két év alatt 50 ezer eurót fektettünk a termelés bővítésébe. Harminc fejőstehén napi 500 liter első osztályú tejet ad. Tavaly százezer litert adtunk át, ezt az idei évre 150 ezer literre szerettük volna növelni, de a zombori tejgyár felmondása után ez bizonytalanná vált. A hét elejétől már nem is viszik tőlünk a tejet. Nekünk nem adtak halasztást, mint a csernyeieknek.
Azóta mit tesznek a tejjel?
– Mivel megtelt a hűtőtartályunk, szerdán reggel kénytelenek voltunk a csatornába engedni 500 liter tejet, hogy helyet biztosítsunk a frissnek. Ráadásul a tehenek egy része éppen hasas és ilyenkor még több a tej. A kisebb termelők a napi tíz-húszliternyi tejet még valahogy értékesíthetik, odaadhatják a szomszédoknak, de mit tegyünk mi 500 literrel? Az év eleje óta 13 ezer liter tejet vittek el tőlünk, de még arra sem kaptuk meg a pénzt. Közben havonta 200 ezer dinár kell a farm fenntartására. Ebből csak a kölcsön törlesztése 50 ezer, de az állatorvosnak is tartozunk, több mint 20 ezerrel. Már attól is félünk, hogy a tartozásaink miatt kikapcsolják az áramot. Úgy gondolom, hogy nem korrekt, ahogy elbántak velünk.
Mi történik, hogyha nem születik megoldás erre az állapotra?
– Az államnak köteleznie kell a tejgyárakat arra, hogy folytassák az átvevést, a fölöslegből pedig tejport kell(ene) készíteni az Árutartalékok részére. Természetesen be kell tiltani a tejpor behozatalát, mert lényegében ez okozta a válságot. Úgy tűnik, mintha a behozatal jóváhagyásával a kormány engedett volna a tejgyárak nyomásának, amelyek most visszaélnek a helyzettel. Nekünk, tejtermelőknek mindenesetre ki kell tartanunk a követeléseink mellett, egyesült erőkkel lépni fel. Sajnos egyre többen jelzik abbeli szándékukat, hogy abbahagyják a termelést. Ezt mutatja az is, hogy a 650 lakosú falunkban, ahol mintegy kétszáz fejőstehenet tartanak, az elmúlt két nap alatt már tízet adtak vágóhídra.
