A román-szerb határon átnyúló vizek közül évtizedek óta a legszennyezettebb a Béga-csatorna. Vizének minősége olyan rossz, hogy semmilyen kategóriába nem lehet besorolni, öntözésre sem alkalmas, eliszaposodása miatt pedig egyes szakaszain hajózhatatlan. Kétezerben Szerbia, Románia és Magyarország közösen kezdeményezték a halott folyó újjáélesztését. Romániában már hozzá is fogtak a munkához, és a 45 km-es meder rendbetételét a tervek szerint 2010-ig befejezik. A szerbiai oldalon azonban még csak a tervezésnél tartanak.
A Béga-csatorna az Alsó-Tiszát és Nagybecskereket köti össze Temesvárral. Egykor fontos vízi út volt Nyugat-Európa irányába. Aztán 1958-ban, részben politikai, részben gazdasági okok miatt, Jugoszlávia és Románia között leállt a hajóforgalom. Ettől kezdve pedig – a határ mindkét oldalán – szennycsatornaként kezelték. Miközben a két ország illetékesei egymást okolták, a Béga fokozatosan Európa legszennyezettebb folyójává vált.
A minimális hajóforgalom biztosítása végett négyévente néhány helyen iszaptalanítják a csatornát. Jelenleg Bégafő (Klek) közelében, a Béga és a Duna-Tisza-Duna csatorna találkozásánál, az úgynevezett „trianglban” dolgozik a kotrógép, ahonnan 45 ezer köbméter iszapot kell kiszivattyúzni, hogy a víz mélysége elérje a 3,70 métert. Mint hallottuk, az iszap vastagsága itt eléri a három métert is. Az iszapot csöveken keresztül a másfél kilométerre levő lerakatig vezetik.
– A Béga teljes iszaptalanítása nagyon komoly projektum, elsősorban azért, mert óriási mennyiségű iszapot kell eltávolítani. Tekintettel arra, hogy csak erről a helyszínről négyévente kikotrunk 40 ezer köbméterrel, akkor feltételezhető, hogy a teljes meder megtisztításánál legalább egymillió köbmétert, vagy még ennél is nagyobb iszapmennyiséget kellene eltávolítani. Ekkora munka komoly hozzáállást és a szakembereknek egész csapatát igényli. Tekintettel arra, hogy urbánus vidékről van szó, a legnagyobb probléma az iszap tárolása lesz, amelyet speciális kazettákba kell majd helyezni. De műszakilag ez kivitelezhető – mondta Branislav Ćetković munkavezető.
A Béga 75 km-s szerbiai szakaszának rendbe tételéhez becslések szerint 200 millió euró szükséges, ami csakis nemzetközi támogatásból biztosítható. Másrészt, ez a munka csak akkor jár eredménnyel, ha megszűnik a folyó további szennyezése és kiépül a központi víztisztító berendezés. Nagybecskerek az első szerbiai város, ahol befejeződött a szennyvízelvezető csatornahálózat kiépítése és remélhetőleg 2010-ig elkészül a szennyvíztisztító is. Ekkor lehet majd hozzáfogni a Béga újjáélesztéséhez.
