A szív- és érrendszeri megbetegedések csoportjába a szívben és a test teljes érrendszerében előforduló problémák széles skálája tartozik. Legegyszerűbben az alapján csoportosíthatók, hogy a test mely részét érintik, vagyis beszélhetünk a szív koszorúerének betegségeiről, az agyi ereket érintő betegségekről, valamint a perifériás érrendszer megbetegedéséről. Ami közös ezekben az elváltozásokban, az a sokszor végzetes kimenetel. Világszinten az első számú halálok a szív- és érrendszeri megbetegedések, áldozatainak száma évente mintegy 17 millió személy. A szívroham évente 7,2 millió áldozatot követel, az agyvérzés 5,5 milliót. A világon minden második másodpercben meghal valaki a szív- és érrendszeri megbetegedések következtében. Minden ötödik másodpercben bekövetkezik egy szívroham, minden hatodik másodpercben pedig egy agyvérzés. Ezek az ijesztő tények országunkra is vonatkoznak. Dr. Koprivica An đelko , a verbászi kórház szívspecialistája beszélgetésünk során a Magyar Szónak beszámolt a megbetegedés okáról, a gyógyítás lehetőségeiről, valamint azokról a tényezőkről, amelyekkel mindannyian tehetünk valamit egészségünk megőrzésének érdekében.
Mennyire nevezné aggasztónak Szerbiában a szív- és érrendszeri megbetegedések előfordulásának gyakoriságát? Mely tényezők a betegség kiváltói?
– Az utóbbi években sajnos igencsak megnövekedett ezeknek a betegségeknek a száma. Az egészségügyi intézmények nyilvántartásából kiderül, a probléma országos jellegű, előfordulási gyakorisága nem oszlik meg régióként. A szív- és érrendszeri megbetegedések az első számú halálokok Szerbiában. A betegség előfordulási formája az utóbbi években igencsak megváltozott. Míg a szívinfarktust illetően korábban sokkal több férfi halálozott el a betegség következtében, addig ma már e téren elmosódik a férfiak és nők közötti különbség. Sőt, sajnos egyre fiatalabbak is áldozatául esnek a szívinfarktusnak. A szív- és érrendszeri megbetegedések aggasztó mértéke többek között a minőségtelen táplálkozással magyarázható. A polgárok kevés zöldségfélét, illetve gyümölcsöt fogyasztanak, viszont annál több állati eredetű élelmiszert. Ezek a termékek gazdagok telített zsírsavakban, a zsírsavak pedig érelmeszesedést okoznak, amely viszont a szívinfarktus és az agyvérzés okozója. A szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulását támogatja még a rohanó életmód, a polgárok állandó stressznek vannak kitéve, nem pihennek annyit, amennyit a szervezet igényelne. A következő jellemző probléma a gyógyszerek szabálytalan bevitele a szervezetbe.
Szívinfarktus, agyvérzés esetén mi a legfontosabb lépés? Mekkorák a túlélési esélyek?
– Életet a betegség korai felismerése menthet. Infarktus vagy agyvérzés esetén rengeteg múlik az elsősegély gyorsaságán, illetve elvégzésének minőségén, mivel a túlélési esélyek percről percre csökkennek. Infarktus esetén legfontosabb az érintett szívizomterület vérellátásának a helyreállítása a lehető legrövidebb időn belül. Az eret elzáró vérrögöt gyógyszeresen, vagy mechanikus úton, szívkatéteres eljárással lehet feloldani. Ideális körülmények és a szakszerű orvosi ellátás ellenére is a bekövetkezett szívinfarktusok 20 százaléka halállal végződik. Egy másik érdekes tényező az, hogy az infarktust gyakran semmilyen tünet nem előzi meg. A páciens egészségesnek hiszi magát, majd egyszer csak erős mellkasi fájdalomra kezd panaszkodni, és végül egy súlyos infarktus egész életére munkaképtelenné teszi, vagy a halálát okozza. Ebben az esetben nem vádolhatjuk hanyagsággal a pácienset. Egyébként ezt gyakran megtehetnénk. Nagyon kevesen fordulnak az első tünetek előfordulásakor szakértőhöz. Ezen mindenféleképpen változtatni kellene, különböző oktató programokkal kellene módosítani a polgárok hozzáállását saját egészségükhöz. Az orvosok szempontjából pedig kiemelkedően fontosnak tartom az odafigyelést. A legjelentéktelenebbnek tűnő tünetet is alaposan ki kell vizsgálni.
A kórházi kezelés után, illetve a gyógyszeres kezelés mellett mennyire fontos a tudatosabb életmód?
– Nagyon is fontos. A páciensek életmódjuk megváltoztatásával jelentős mértékben hozzájárulnak állapotuk javulásához. Általában csökkenteni kell a testsúlyt, illetve a telített zsírsavak bevitelét, ha magas a páciens cukorszintje, akkor természetesen azt is mindenféleképpen csökkenteni kell. Napi legfeljebb 5 cl tömény alkoholos italt engedélyezett fogyasztani, vagy 2 dl vörös bort, esetleg 0,5 liter sört. Lényeges a rendszeres testmozgás. Senkinek sem kell hirtelen élsportolóvá válnia, de heti öt alkalommal mindenkinek be kellene iktatnia mindennapjaiba a sétát. A legideálisabb naponta 4–5 kilométer, vagy 45 percet sétálni. Ezenfelül sok gyümölcsöt és zöldségfélét kell fogyasztaniuk a pácienseknek, valamint megnövelni a kalcium és a magnézium bevitelét a szervezetbe. Végezetül pedig be kellene tartani a régi, ám bölcs mondást: nyolc óra munka, nyolc óra pihenés és nyolc óra szórakozás.
